Betöltés...
  /  

Zsidó tömegsírra épülhet a focidrukkerek kijevi szállása

Zsidó tömegsírra épülhet a focidrukkerek kijevi szállása src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Zsidó tömegsírra épülhet a focidrukkerek kijevi szállása" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />

Forrás: Origó


A kijevi városvezetés azt tervezi, hogy azon a területen húznak fel a 2012-es foci- Európa-bajnokságra egy hotelt, ahol 1941-ben több mint 33 ezer zsidót lőttek agyon. A tömegsír helyén ma park van.


A kijevi városvezetés bejelentette, hogy a 2012-es futball-Európa-bajnokságra épülő egyik nagy hotelkomplexumot azon a területen építhetik meg, ahol a holokauszt egyik legnagyobb mészárlását hajtották végre – írja a brit Guardian.

1941 szeptemberében a Kijev külső részén levő Babij Jar szakadéknál lőttek agyon több mint 33 ezer ukrán zsidót, a mészárlás két napig tartott. A náci visszaemlékezések szerint a szakadék közelében levő zsidó temetőhöz vezették a foglyokat, akik azt hitték, hogy munkatáborokba viszik őket. Ehelyett azonban kis csoportokba rendezték őket, és gépfegyverrel agyonlőttek mindenkit. A mészárlást SS-katonák végezték, de segédkeztek ukrán rendőrök és helyi náci kollaboránsok is. A holttesteket a hasadékba lökték.

A hotel tervét zárt ülésen hagyták jóvá, de az egyik ellenzéki képviselő, Szerhij Melnik tájékoztatta az ukrán és az izraeli sajtót. Melnik szerint 67 városi képviselő hagyta jóvá a tervet, anélkül, hogy tudták volna, valójában mire is szavaznak. A képviselő szerint a hotelek építéséről szóló előterjesztésben számos helyszín, a város több parkja és nagyobb üres földterülete mellett Babij Jar is szerepelt.

A város zsidó közössége a Guardian szerint attól fél, hogy a hotelt a Babij Jarnak arra a részére húzzák fel, amelyet a zsidó szervezetek már régóta szeretnének nemzeti emlékparkká nyilváníttatni. A területen már így is áll több épület, és még metróállomása is van. A kijevi főrabbi, Jakov Bleich szerint a hotel terve azért is furcsa, mert 2006-ban a zsidó közösség tagjai felajánlották a városnak, hogy a tömeggyilkosság helyszínén múzeumot és zsinagógát építenek, de a városvezetés ellenállásába ütköztek.

A világháború után a szovjet vezetés nem engedte, hogy bármilyen emléket állítsanak a Babij Jarnál meggyilkolt zsidóknak. Végül 1976-ban emeltek egy szobrot, amelyet az ott életüket vesztett „szovjet állampolgárok” emlékének ajánlottak. A kifejezetten a zsidó áldozatokra emlékező, menórát formázó emlékmű csak 1991-ben készült el.

Babij Jarnál a nácik nem csupán kijevi zsidókat gyilkoltak meg, hanem orosz ellenállókat, elmebetegeket és romákat is. A világháború alatt a becslések szerint összesen 70-120 ezer, egyesek szerint pedig 200 ezer embert gyilkolhattak meg itt – írja a Guardian.


Témák:
Ezek is érdekelhetnek