Rendszeres a keresztény-zsidó párbeszéd

A magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és nagyon jó a kapcsolata a keresztény egyházzal – jelentette ki Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója csütörtökön, Gödöllőn.

---

Európában az országok célja, hogy az államnak és az egyháznak, szétválasztásuk mellett, együtt kell működniük – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek csütörtökön, Gödöllőn.

Az új alaptörvény a magyar hagyományokhoz való ragaszkodás és az eltérő hagyományok iránti tisztelet „fontos tanúságtétele” – mondta az orosz ortodox egyház képviselője.

A magyar EU-elnökség keretében szervezett Keresztény–zsidó–iszlám párbeszéd című kétnapos nemzetközi konferencián a bíboros kifejtette: a Közel-Keletről nagy számban menekülnek a keresztények fenyegetettnek, kilátástalannak tartott helyzetük miatt. Nagyobb problémát okozhat ugyanakkor a bevándorlók és környezetük között az, ha nem keresztény vallásúak érkeznek Európába, mivel az európaiak közül sokan elveszítették vallási identitásukat, ezért egyfajta fenyegetésként élik meg az erős vallási identitású emberek megjelenését – mutatott rá.

Rendszeres a párbeszéd a keresztényekkel

A magyarországi zsidóság rokonként tekint az iszlám vallásra, és nagyon jó a kapcsolata a keresztény egyházzal – jelentette ki Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek ügyvezető igazgatója csütörtökön, Gödöllőn. A magyarországi zsidóság olyan nagy orientalistákat adott a világnak, mint Vámbéry Ármin vagy Goldziher Ignác, az iszlám vallás történetének külföldön is elismert kutatója – mondta Zoltai.

Az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságának tagja kijelentette, hogy a zsidó közösségnek a keresztény vallással is nagyon jó a kapcsolata, rendszeres a párbeszéd a két egyház között. Zoltai Gusztáv kitért arra is, hogy élénk a zsidó hitélet ma Magyarországon.

„Példát mutat Magyarország”

Magyarország példát mutat a saját történelmi, vallási és erkölcsi hagyományai iránti elkötelezettségben és a más hagyományok tiszteletében, ez mutatkozik meg az új alaptörvényben is – mondta Hilarion metropolita, a Moszkvai Patriarchátus külügyi osztályának vezetője. Hilarion metropolita hangsúlyozta: az Országgyűlésben ez év áprilisában elfogadott alaptörvény kimondja, hogy a „magyar népet egyesíti Isten és a kereszténység”. Az új alaptörvény a magyar hagyományokhoz való ragaszkodás és az eltérő hagyományok iránti tisztelet „fontos tanúságtétele” – mondta az orosz ortodox egyház képviselője.

---