Nácik a seregben

Megjelent: 2009. június 22. 22:23

Szélsőjobboldali fenegyerekek előszeretettel jelentkeznek az amerikai seregbe, és a hivatalos tilalom ellenére fel is veszik őket. Szolgálat közben sem keltenek különösebb megütközést, már csak azért sem, mert gyakran a parancsnokok sem mennek a szomszédba egy kis fajgyűlöletért.

„Sok fehér felsőbbrendűségi aktivista azért megy katonának, hogy kiképeztesse magát a majdani hazai faji háborúra. Némelyik megvallja, hogy nem valamiféle katonai célból lő az irakiakra, hanem mert a ’hadzsikat’ megölni a magafajta fehér harcos szempontjából kötelesség” – olvassuk Matt Kennard tényfeltáró riportját a Salon magazinban.

Hadzsinak eredetileg a mekkai zarándoklaton túl lévő muzulmán hívőket nevezik, de az amerikai katonák között manapság ennek a szónak becsmérlő jelentése van, és általában az arabokat illetik vele. Szokták még „sivatagi niggernek” (sand nigger) is nevezni őket. A Keddard által megkérdezett szélsőjobboldaliak elmondása szerint ezeket a rasszista szavakat korántsem csupán a náci eszméktől fűtött katonák alkalmazzák, hanem jószerivel mindenki, a legfőbb parancsnokokig bezárólag.

Az erőszakmítoszokon felnövő szélsőségesek vonzódása a katonaság iránt persze nem újkeletű jelenség, éppen ezért az amerikai fegyveres erők szabályzata előírja, hogy a toborzótiszteknek ki kell szűrniük a nácikat és más hasonlókat. Kifejezetten kötelező például kikérdezni a jelentkezőt a testén látható tetoválásokról. Minthogy azonban 2005-ben megengedték, hogy a látható felületen (kézfejen, arcon) elhelyezett testművészeti alkotások viselői bekerüljenek a hadseregbe, a horogkereszt, az SS-jel és társaik is kevesebb figyelmet keltenek.

Ez idő tájt a súlyos létszámproblémák miatt általában is fellazultak a szabályok, például lehetővé tették, hogy büntetett előéletűek is belépjenek a hadseregbe. Magától értetődik, hogy ezután a szélsőjobboldali jelentkezők iránt is sokkal elnézőbbek lettek a toborzó irodák, pedig rájuk elvben nem vonatkozott volna az új rendelkezés.

A toborzó tiszteknek létszámtervet kell teljesíteniük, különben büntető fejtágításra vezénylik őket, az előléptetésről pedig jó időre lemondhatnak. Nem csoda, hogy a szerzőt, amikor jelentkezőnek adta ki magát telefonon, öt toborzó központ közül egy helyen sem tanácsolták el, amikor azt kérdezte, nem baj-e, hogy SS-tetoválása van.

Egy hivatalos szóvivő ebben semmi kivetni valót nem talált, mondván, hogy az alkotmány első kiegészítése, vagyis a véleményszabadság elve felülírja az egyéb szabályokat. A hite miatt senki sem tanácsolható el, legfeljebb a tettei miatt. Ezért ha valaki azt válaszolja a toborzó tiszt kérdésére, hogy azért visel a bőrén horogkeresztet, mert megragadta az ősi jel esztétikája, fel fogják venni.

Kennard egyik interjúalanya is akadálytalanul kijutott Irakba, pedig mindenki tudta róla, hogy igazi náci. A kinti parancsnokokat sem zavarta ez, mert kiváló katona volt. Persze akadt olyan náci is, akit leszereltek, de csak azért, mert a hadseregtől lopott golyószórót adott fel postán édesapja címére.

Amikor szélsőjobboldali csoportok követnek el erőszakos bűncselekményeket, a nyomozók joggal kereshetik a tettest a leszerelt katonák között. Az FBI-nak 2001 és 2007 között 203 ilyen egykori katonáról keletkeztek adatai. A belbiztonsági minisztérium természetesen figyelemmel kíséri a szélsőjobboldali csoportok tevékenységét, és egy jelentésében megállapította, hogy tagjaik között szinte általános, hogy van valamilyen katonai múltjuk. Ha más nem, egy megkezdett, de be nem fejezett kiképzés.