Magyar film is indult a washingtoni zsidó filmfesztiválon
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Magyar film is indult a washingtoni zsidó filmfesztiválon" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
Forrás: Népszava
A magyar születésű Szenes Hanna (1921-1944) zsidó nemzeti hős életéről mutattak be új dokumentumfilmet a washingtoni zsidó filmfesztiválon szerdán.
Az „Áldott a gyufa: Szenes Hanna élete és halála” című alkotást, Roberta Grossman filmjét – amelynek reklámozásában a magyar nagykövetség is segített – a 19. zsidó filmfesztiválon, a DCJCC zsidó közösségi központban mutatták be.
Szenes Hanna, Szenes Béla író leánya és a zeneszövegíró Szenes Iván testvére 1944-ben hagyta el Magyarországot és Palesztinában telepedett le. Az ellenállási mozgalom harcosaként ejtőernyővel Jugoszláviába, a partizánokhoz dobták le, onnan Magyarországra szökött át, hogy zsidók életét menthesse meg, a határon azonban rádiókészülékével elfogták. Öt hónapon keresztül börtönben tartották, kínozták, de ő nem vallott, nem árult el semmit küldetéséről és bajtársairól. Szombathelyen hazaárulás vádjával elítélték, majd kivégző osztag elé állították.
Szenes Hannát hősiessége miatt gyakran a 20. század Jean D’Arcjának nevezik. Elfogását, megkínzását és kivégzését eleveníti meg a játékfilmes hosszúságú, 86 perces alkotás. „Az interjúk, a szemtanúk beszámolói, Hanna és anyja, Katrina írásai erőteljes képet rajzolnak egy páratlan belső tartású, dinamikus fiatal asszonyról (…) ez a megkapó, drámai, elszomorító történet bepillantást nyújt abba a viszonyba, amely Hannát népéhez és új hazájához fűzte” – olvasható a zsidó közösségi központ meghívójában.
Szenes Hannát Izraelben nemzeti hősnek tekintik, több utca és kibuc viseli nevét, versei széles körben ismertek.
Az eredetileg a budapesti zsidó temetőben, egy jelöletlen sírban elhantolt Szenes Hanna földi maradványait 1950-ben Izraelbe szállították és a Herzl-hegyi temetőben, az izraeli katonai és politikai vezetők panteonjában helyezték örök nyugalomra.
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története