Közös volt bennük a fanatikus zsidógyűlölet
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Közös volt bennük a fanatikus zsidógyűlölet" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
Forrás: MTI
Erről számolt be a neves német történész, Ralf Georg Reuth legújabb könyvében, amelyből a Bild ismertetett részleteket. Természetesen a náci vezér Henry Fordot nem csupán az autógyártás terén szerzett érdemeiért csodálta, hanem azért is, mert fanatikus zsidógyűlölő volt.
A történész szerint Hitlert rajongással töltötte el, amikor 1914 januárjában az egyik Ford-autógyárban bevezették a futószalagot, és ezzel megkezdődött az valódi sorozatgyártás. Az általa konstruált T-modell – amely egyszerű, hatékony és olcsó kocsi volt – valósággal lenyűgözte a Hitlert, aki több ízben is kijelentette: ” Henry Ford tömegautójával többet tett a szocializmusért, mint bárki más.”
Ford azonban nemcsak az autógyártás úttörőjeként, hanem fanatikus antiszemitaként is „hírnevet” szerzett magának. A húszas években nagy port kavart antiszemita könyvet jelentetett meg A nemzetközi zsidó címmel. A könyv annak idején egyfajta bestseller lett, 18 nyelvre fordították le. Ebben a szerző mindenekelőtt azt állította, hogy a zsidók „világuralomra” törnek, és valójában ők a kommunizmus „mozgatói”.
Mindez magyarázza, hogy – mint a történész írta – Hitler Henry Fordot barátjának és mentorának tekintette, a hírhedt müncheni „barna házban” a falon ott díszelgett az amerikai autógyáros képe. Ralf Georg Reuth szerint Fordnak nagy tekintélye volt a nemzetiszocialista pártban. Több ízben meghívták Münchenbe, a látogatásra azonban végül nem került sor.
Amikor 1923-ban-rövid ideig – szó volt arról, hogy indul az amerikai elnökválasztáson, Hitler kijelentette, hogy „száz százalékosan számíthat támogatására”. „Szívesen elküldtem volna néhány rohamosztagomat Chicagóba és más amerikai városokba, hogy segítsem őt a választásokon” – idézte Hitlert annak idején a Chicago Tribune.
A német történész szerint az amerikai milliárdos „cserébe” anyagilag támogatta Hitlert, illetve nemzetiszocialista mozgalmát. A New York Times a bajor tartományi parlament információira hivatkozva 1922, december 10-én arról számolt be, hogy Hitler mozgalmát egy amerikai antiszemita vezető, azaz Henry Ford támogatja. A New York Times ugyanebben a cikkben arról írt, hogy „Ford pénzéből” Hitler több ezer fiatal hívét új egyenruhákkal, illetve géppisztolyokkal látták el.
A német történész szerint Hitler hírhedt, a náci párt politikai és ideológiai programját megfogalmazó Mein Kampfjában is támaszkodott Ford írásaira, őt könyvének 1925-ben megjelent első kiadásában „az egyetlen nagy amerikaiként” említette. A könyvet Hitler landsbergi fogsága idején írta, miután 1923-ban az úgynevezett sörpuccsban való részvételéért börtönbe zárták.
A Mein Kampf későbbi kiadásaiban Henry Ford neve többé nem merült fel. Ennek oka Ralf Georg Reuth szerint az volt, hogy Henry Ford „felhagyott” radikális antiszemitizmusával, Hitler viszont nem.
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
No views have been recorded for this period.