Kiállítás és konferencia, az árpádsáv tegnap és ma címmel

Kiállítást és konferenciát rendeznek csütörtökön (2009. november 26.) a budapesti Holokauszt Emlékközpontban Az árpádsáv tegnap és ma címmel – közölte Molnár Judit történész, az intézmény főtanácsadója.

Megjelent: 2009. november 22. 22:22

A konferencia és az azt megelőző, szerdán nyíló kiállítás azt igyekszik megvilágítani – fotók, plakátok, nyomtatványok, képeslapok, tárgyak, filmek segítségével, hogy a szélsőjobboldal a 20. században hol hangosan, hol halkabban megjelent a politikai palettán, s egyik kézzelfogható szimbóluma az árpádsávos lobogó és a turulmadár lett.

A tanácskozás bevezető előadását Ormos Mária akadémikus, aki arról beszél, hogy a nyomor és a gazdasági válság milyen összefüggésben van a politikai szélsőségek kialakulásával. Pandula Attila, az ELTE tanára az árpádsávos lobogók történetéről villant fel érdekes részleteket. Megtudhatjuk többi között azt is, hogy a 19. században, így például az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején egyáltalán nem használtak ilyen zászlót – folytatta.

Karsai László a Szegedi Tudományegyetem tanára Szálasi Ferenc mozgalmának jelvényeiről, jelképeiről és zászlóiról, Ungváry Krisztián, az 1956-os Intézet történésze pedig Politikai szimbolika a Horthy-rendszer második felében címmel tart előadást.

A konferencián szó lesz továbbá a szélsőjobb két világháború közötti választási sikereiről, valamint elemzik azt is, hogy a radikális jobboldal 1990 után milyen eredményeket ért el a politikai megmérettetéseken.

Ezenkívül Kovács András, a Közép-Európai Egyetem tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének munkatársa Antiszemiták és holokauszttagadók a mai magyar társadalomban címmel a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréseit elemzi.

A kiállításon megtekinthetők lesznek azok a tárgyak, amelyeket többi között a szélsőjobboldal igényeinek kiszolgálására gyártottak, mintegy üzletté téve különböző szimbólumaik forgalmazását. Látható lesz egyebek mellett a történelmi Magyarországot formáló hamutartó, amelynek „szerbiai részébe” lehetett hamuzni, továbbá „nemzeti sorskártyapakli és rajzszög” is. A tárlaton filmfelvételeket is bemutatnak különböző szélsőjobbos megmozdulásokról, így például azokról, amikor 1992-ben megzavarták Göncz Árpád köztársasági elnök beszédeinek elmondását, felelevenítve, hogy először akkor jelent meg újra az árpádsávos zászló a rendszerváltás után.

A részletes program ide kattintva tekinthető meg