Jó szombatot, Shabat Shalom

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 18:54 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:00 óra után

A Tórából ezen a héten a „TÁZRIÁ” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„A nyolcadik napon pedig metéltessék körül előbőrének húsa. S harminchárom napig maradjon meg tisztulásának vérében; semmi szenthez ne nyúljon és a szentélybe be ne menjen, míg le nem teltek megtisztulásának napjai.” (Mózes 3.12. 3-4.)

TÁZRIÁ
(Mózes 3. 12-13.)

Teherbeesés: „Ha egy nő teherbe esik és gyermeket szül, fiúgyermeknél hét napig legyen tisztátalan, és a nyolcadik nap metéljék körül a fiúcskát”, Ábrahám szövetségébe felvéve. Leánygyermeknél 14 napig legyen tisztátalan” Mindkét esetben áldozatot kell hozni. A világ legfelemelőbb eseménye egy gyermek világra hozása. Az első parancsolat is alátámasztja: szaporodjatok, sokasodjatok. Azonban a szülés lefolyása, az ezzel járó vér és más egyéb indokolja a tisztátalanságot és a tisztulás áldozatát. Azt nehéz megmagyarázni, az időtartalom miért a kétszerese a lányoknál, mint a fiúknál. Bölcseink szerint az anya hamarabb vigasztalódik meg fájdalmával fiú esetén, mint lányoknál. Esetleg a fájdalom fizikailag is kisebb ilyenkor, mint a lány világra hozásánál. De csak annyit mondhatunk, akár fiú, akár lány az újszülött, legyen egészséges és szülei neveljék fel I-ten félő becsületes embernek.

A szidra hosszabb részében a poklosságot taglalja. Ilyen betegség ma nincs, talán a lepra, ami hozzá hasonló. Viszont az utóbbi gyógyíthatatlan. A poklosságot, bár a gyógymód nincsen leírva, de gyógyították. Az a vélemény is igaz lehet, hogy amit nem ismerünk ma, nem zárja ki, hogy az akkori orvos tudta, mit kell tennie. Tanúságul szolgál a fertőző beteg elkülönítését már azon korban is alkalmazták. Bőrbetegségről van szó, amely a belső szerveket is érintette. Okának a pletykát, a rágalmazást említik.

Mirjam, Mózes testvére, aki megmentette fivére életét, de rosszat beszélt róla a háta mögött, ezért hét napig büntetésből betegségben szenvedett. Mózes imádkozott a gyógyulásáért. A betegnek jelentkezni kellett a kohénnál – a papnál – korának tanult emberénél, aki megállapította a bajt és döntenie kellett, meddig szükséges a betegnek karanténban maradnia. A poklosság ismérve pontosan le van írva a szidrában. Például kihull a haja, attól még tiszta, de ha helyén vöröses sebek keletkeznek, az a betegség jele. A ruhán, sőt a házon is keletkezhettek gombásodás vagy hasonló elváltozások, a házon is láthatóak voltak ilyen tünetek. Azt mondják bölcseink, itt sorrend volt tapasztalható. Figyelmeztetés gyanánt előbb fordult elő a ruhán az elváltozás, hogy a tulajdonos gondolja át cselekedeteit és beszédét, ha a figyelmeztetés nem használt, a házon jelentek meg a tünetek, végül az ember testén.

A ruhát elégették ilyen esetben, a háznál előbb csak az inkriminált részt kaparták le, ha továbbterjedt, minden holmit ki kellett hordani a házból, még mielőtt a kohén megérkezett, mert a lebontásra ítélt házat akkor a bent lévő holmival együtt kellett megsemmisíteni. A kohénról, aki ilyenkor a vizsgálatot folytatta, öt évig tanulta a mesterségét. Feladataihoz a szentségek bemutatása mellett az egészségügyi intézkedések is hozzátartoztak.


Deutsch Gábor / Forrás: OR-ZSE

---