Jó szombatot, Shabat Shalom!

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is.

A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:01 óra után

A Tórából pészach ünnepe után a SMINI heti szakaszát –szidráját – olvassuk a zsinagógákban.

Egy mondat a Heti szakaszból:
„És mondta Mózes Áronnak és Eleázárnak meg Itámárnak, az ő fiainak: Hajatokat ne hagyjátok vadul nőni, ruháitokat meg ne szaggassátok, hogy meg ne haljatok és az egész községre haragudjék (Isten); de testvéreitek, Izrael egész háza, sirassák meg: tüzet, melyet kigyújtott az Örökkévaló. A gyülekezés sátorának bejáratából ki ne menjetek, hogy meg ne haljatok, mert az Örökkévaló kenetolaja van rajtatok. És ők cselekedtek. Mózes szava szerint.” (Mózes III. 10., 6-7.)

SMINI – nyolcadik

Hét napig tartott, hogy Mózes felavatta Áront és fiait a papi teendőkre. A nyolcadik nap lehetett volna Áron életének csúcsa, hiszen akkor láthatott el először fiai segítségével szent szolgálatot. Mint főpap először állt az oltár előtt. Elisevá, Áron felesége is boldog lehetett, hiszen férjére és két fiára tekintett Izrael népe. Ekkor történt a tragédia. Nádév és Aviku, Áron két fia „idegen tüzet” vitt a Szentélybe és a tűz elemésztette őket, holtan estek össze. Áron megdöbbenten hallgatott. Valószínűleg a két fiú ittasan ment be a szent helyre. Erre utal az Örökkévaló első szava Áronhoz, miszerint a papok bort és szeszes italt ne fogyasszanak, mikor belépnek a Találkozás Sátrába.

A Heti szakasz fontos tájékoztatása még a fentieken kívül az ehető és tiltott állatok felsorolása. A négylábú állatoknál a fogyaszthatóság ismérve, hogy hasított patájú és kérődző legyen a jószág. A halaknál a pikkely és uszony a követelmény, a madaraknál a tiltás szerint a ragadozó és mocsárban élő szárnyasok tartoznak e csoportba (pl. a sas, a keselyű, a sólyom, a holló, a kuvik, a bagoly, a denevér). Maimonidész, a Cordovában 1135-ben született tudós (civilben orvos) véleménye szerint a kásrutnak (a kóser, azért ehető, nem kóser, ezért tiltott) ételek kategorizálásának egészségügyi okai vannak, még ha az ember ezt nem is tudja. A másik nagy tudós, Nachmonidesz szerint az ember jellemére, a lelkére hatna károsan, ha ragadozó állatot vagy vért fogyasztana. A vér fogyasztása különösen tilos minden melegvérű állatnál. A húst elkészítése előtt ki kell sózni, hogy még véletlenül sem maradjon benne vér. Ebből is látható, hogy az időnként felmerülő úgynevezettet vérvádak teljesen abszurdak és érthetetlenek, mert a vallás betűjétől és szellemétől idegen dolgokat állítanak. A modern ember feltehet olyan kérdést, hogy a hűtőszekrény korszakában is érvényesek-e még Maimonidesznek a tiltott ételekre vonatkozó megállapításai. A kérdés felesleges. Az Örökkévaló vagy 3000 éve íratta le Mózessel ezeket a törvényeket, parancsolatokat, amelyeket a zsidók megtartottak és e törvények pedig megtartották a zsidóságot.


Deutsch Gábor / OR-ZSE

Étkezési törvények Nyolc nappal a pusztai szentély felavatása után, Mózes különféle rendeleteket adott Áháronnak és fiainak: különféle áldozatokat kellett bemutatniuk. Az oltárra helyezett áldozatokat égi tűz emésztette el. Ennek láttára a nép arcra borult félelmében, és Isten iránti tiszteletében. Ezután Áháron két fia, Nádáv és Ávihu járult az oltárhoz. De ők nem várták be az égi tüzet, hanem a sajátmaguk által gyújtott tűzzel akarták áldozatukat elégetni. Erre az égi tűz őket emésztette el,, mindketten meghaltak. Az apa, Aháron (megkövülten) hallgatott. Rási azt mondja, Isten érdemnek tudta be Aháron hallgatását. Az érdem talán arról szólt, hogy Aháron apai fájdalma ellenére folytatta főpapi működését. Áháron példája eszünkbe juttatja a magyar, sőt az egész zsidóság tragédiáját. Mi nem két, hanem egymillió gyermeket vesztettünk az emberi gonoszság áldozataként. És a megmaradt szülőknek volt erejük új életet kezdeni, új családot alapítani, sőt új hazát teremteni az ősi földön. Külön intette Mózes Áháront és két megmaradt fiát, Elázárt és Itámárt, hogy ittas állapotban ne menjenek be a szentélybe. Ezért az egyik feltételezés, hogy a két kohanita azért égett el, mert ittas állapotban akart áldozni. Mózes szemére hányta Áháronnak és fiainak, hogy nem ettek a szent bűnáldozat húsából. Aháron elhárította a vádat azzal, hogy miután két fia elvesztését gyászolta, nem ehetett a szent húsból. „Megharagudott Mózes Elázárra és Itamárra, Aháron gyermekeire, modván: miért nem ettetek a bűnáldozat húsából, ami a Szentek Szentje, és nektek adatott az, hogy átvegyétek a gyülekezet népének vétkeit, hogy megengesztelődjenek az Örökkévaló előtt. És akkor szólt Áháron Mózeshez: „Hiszen ma, áldozatok bemutatásakor az úr előtt ilyen dolgok történtek velem, hát ehettem én olyan bűnáldozat húsából, hát tetszett-e volna ez az Örökkévalónak. Mózes meghallgatta a választ, és elfogadta.” (Ex. 16/20) Ezek után hosszú fejezet kezdődik az ehető és nem ehető állatok felsorolásával. Az az állat, amely kérődző és hasított patájú, az ehető. De ha csak az egyik jel van meg, akkor tilos a fogyasztása. Így például a disznó, amely hasított patájú, de nem kérődzik. A madarak közül tilos a ragadozók fogyasztása. A halak közül csak a pikkelyeseket szabad enni.

---