Izraeli régészek szerint megvannak a Holt-tengeri tekercsek szerzői

A Holt-tengeri tekercseket legalább részben az ókori zsidó vallási közösség tagjai, az esszénusok írták, a többit pedig összegyűjtötték – állítja két izraeli kutató, akik vizsgálataikról a Dead Sea Discoveries című nemzetközi folyóiratban számoltak be.

---

Az i.e. 3. és a i.u. 1. század között íródott tekercsek a legrégebbi ismert bibliai tárgyú kéziratok, amelyeket a Júdeai-sivatag tizenegy barlangjában tártak fel Hirbet Kumrán közelében Jerikótól 15 kilométerre délre. 1947 és 1956 között összesen 900 tekercs került napvilágra, a felbecsülhetetlen értékű dokumentumok bepillantást engednek a Jézus korabeli zsidó közösség és a korai keresztények életébe.

A tudósokat régóta foglalkoztatja, hogy kik voltak a Holt-tengeri tekercsek szerzői, s a szövegek hogyan jutottak el Kumránba, így az új kutatás segíthet megoldani az ősrégi rejtélyt – olvasható a LiveScience tudományos hírportálon.

Orit Samir, az Izraeli Régészeti Hatóság szerves anyagokért felelős kurátora, valamint Naama Sukenik, a Bar-Ilán Egyetem kutatója megvizsgálta azt a kétszáz textíliát, amelyek a kumráni barlangból kerültek elő. Mint bebizonyosodott, kivétel nélkül lenvászonról van szó, holott az ókori Izraelben a gyapjúszövetet kedvelték. Az anyag dísztelen, sok esetben kifehérített, míg a korabeli divat szerint a textíliák túlnyomó része élénk színekben pompázott.

Orit Samir és Naama Sukenik szerint a leletek arról tanúskodnak, hogy Kumrán lakói egyszerűen öltözködtek. a kutatásból az is kiderült, hogy a textíliákat eredetileg ruházkodásra használtak, amelyeket daraboka vágtak és újrahasznosítottak.

„Különbözni akartak a római világtól. Szerény, alázatos emberekről van szó, akik nem kívántak hivalkodó ruhákat viselni, a nagyon egyszerű textíliákat preferálták” – hangsúlyozta Orit Samir.

Mindazonáltal a textíliák viselői nem voltak szegények, mindössze egyetlen ruhaneműt foltoztak meg. A helyszínen feltárt pénzérmék és üvegtárgyak szintén a barlangok egykori lakóinak jó anyagi helyzetéről tanúskodnak. A barlangokban talált viseletek hasonlítanak az esszénusok ruházatának leírásaihoz Josephus Flavius és Alexandriai Philón műveiben. Ez azt sugallja, hogy az esszénusok lakták Kumrán barlangjait, s vélhetően ők a szerzői a tekercsek egy részének, a többit pedig összegyűjtötték.

A tanulmány szerzőinek végkövetkeztetéseivel nem ért mindenki egyet. A helyszínen ásatásokat folytató Juval Peleg izraeli régész szerint a lenvászon Jeruzsálem i.u. 70-ben történt eleste után a rómaiak elől menekülőktől származhat, akik a barlangokban helyezték el a tekercseket.

Orit Samir viszont úgy véli, hogy a menekülők az Izrael-szerte népszerű gyapjúszövete is magukkal hozták volna, amelyek maradványait fellelték volna a barlangban.

„Amikor Jeruzsálem lakói elhagyták a várost, mindenfajta ruhaneműt magukkal vittek volna, nem csupán a lenvászonból varrottat” – emelte ki Orit Samir.

---