Ismeretterjesztő előadás Pápán zsidóságról

A Pápa és Környéke Zsidó Kulturális Hagyományőrző Egyesület /PKZSKHE/ valamint a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület /PVHKE/ rendhagyó összejövetelt, kerekasztal-beszélgetést rendezett a pápai Pedagógus Otthonban az elmúlt héten.

---

A rendezvény vendége a Honvédelmi Minisztérium Tábori Rabbinátusának munkatársa, Totha Péter Joel tábori rabbi volt.

Előadása keretében megismertette a jelenlévőkkel a hadsereg tábori lelkészi szolgálatának 15 évét, a rabbinátus feladatait, s beszámolt különösen arról, amikor idén, év elején a Honvédelmi Minisztérium létfontosságú, a zsidó jogi, rituális, és erkölcsi törvényeket tartalmazó, a vallásgyakorláshoz nélkülözhetetlen Tóra-tekercset adományozott a Tábori Rabbinátus részére, melynek ünnepélyes felavatására dr. Vadai Ágnes honvédelmi államtitkár asszony jelenlétében a Rabbinátus fővárosi központjában került sor.

Totha Péter Joel részletes ismertetéséből természetesen nem hiányozhatott a történeti áttekintés sem az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének zsidó vonatkozásairól.

Az előadó részletesen kitért a hadsereg illetve zsidóság kapcsolatában a kiegyezés utáni új távlatokra, amikor az 1867. évi XVII., úgynevezett emancipációs törvény adta lehetőségek a keresztényekkel azonos jogállást biztosítottak a zsidóságnak, ugyanis az új helyzet megnyitotta mindazon pályák kapuit, melyek addig el voltak zárva a zsidók elől, így a katonaság is.

Lebilincselően érdekes részleteket hallhattak a megjelentek régi idők hadseregeiben szolgáló rabbik feladatköreiről is, akiknek vigasztalni kellett a sebesültet, vissza kellett adni lelkierejét, akiknek le kellett venni a terhet a harcokban ölni kényszerülők válláról, hiszen a tudat, hogy másik ember életét oltotta ki, a tisztességes katonában komoly lelkiismereti válságot okozott.

De szó esett a zsidó ünnepekről is, melyek megtartása magától értetődő volt még háborús cselekmények közepette is; még maceszről és pészachi étkekről is gondoskodtak a Monarchia hadseregében.

De a harctéri rabbik feladata volt természetesen az elesettek rituáléval való eltemetése is. A zsidó katonákat igyekeztek nem tömegsírba, hanem egyes sírokba temetni, illetve később mód nyílt esetleges exhumálásokra és a halottak hazai zsidó temetőben való eltemetésére.

Olyan nagynevű, történeti személyiségű rabbikról is szólt az előadó, mint Lőw Lipót, aki a magyarországi zsidóság vallási modernizációjának egyik vezéralakja, az egykori pápai zsidóság legnagyobb formátumú lelki vezetője és 1848/49 időszakának zsidó tábori rabbija volt.

A rendezvény fehér asztal mellett kötetlen beszélgetéssel, finom zsidó sütemények kóstolójával valamint Politzer Sándor PKZSKHE-elnök és Kerecsényi Zoltán PVHKE-elnök ünnepi zárszavával fejeződött be.

---