Háromezer éves izraeli méhészet

Forrás: Hírextra

Már háromezer évvel ezelőtt – Dávid és Salamon király korában – is foglalkoztak méhészettel Izraelben. A Jeruzsálemi Héber Egyetem régészei az ország északi részében, a tel-rehov-i térségben folytatott ásatások során fedezték fel az eddig ismert legrégebbi, ember által létesített méhészet maradványait.

---

Sem a Közel-Keleten, sem a régió közelében sehol nem bukkantak eddig a méhészkedés régészeti emlékeire – számolt be a hároméves feltárás eredményeit Amihai Mazar, az egyetem archeológusprofesszora kollégáival az Antiquity című folyóirat szeptemberi számában – olvasható az Archaeologica című hírportálon.

„Az ipari méztermelés nyomainak felfedezése teljesen átalakítja ismereteinket a térség gazdaságáról” – hangsúlyozták a tudósok. A kutatók közül sokan úgy vélik, hogy az ókori izraeliek fügéből és datolyából készítették a mézet. A Bibliában sehol sem említik a méhészkedést mint a méz előállításának módját – mutatott rá Amihai Mazar.

A méhészkedés legkorábbi ismert ábrázolása egy 4500 éves egyiptomi templomi reliefen látható. A szentély falán az egykori művész férfiakat ábrázolt, amint azok lépesmézet gyűjtenek hengeralakú tartályokból. A kaptárok óegyiptomi ábrázolása megegyezik azokkal a méhkasokkal, amelyekre Tel-Rehovban bukkantak.

„Ilyen kaptárokat használnak egyébként mind a mai napig a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hagyományos méztermelői” – jegyezte meg a leletekkel kapcsolatban Gene Kritsky, a cincinnatti-i College of Mount St. Joseph entomológusa. Meggyőződése szerint a tel-rehov-i lelet azért oly jelentős, mert egy teljes méhészetre bukkantak, ahol minden munkafolyamat végigkövethető.

Az izraeli régészek 25 henger alakú kaptárt fedeztek fel: a méhészet az egykori város központjában helyezkedett el, s magas téglafal vette körül. A 80 centiméter hosszú és 40 centiméter széles agyagkaptárok három sorban helyezkedtek el. A legjobb állapotban fennmaradt kaptár alján egy aprócska nyílás látható, amelyen a méhek közlekedtek, a levehető tetejét pedig fogantyúval látták el. Amihai Mazar becslése szerint az ókori méhészetben legkevesebb 75 kaptár lehetett, de számuk elérhette akár a kétszázat is. Egymilliónál több méh szorgoskodott, amelyek évente 500 kilogramm mézet produkáltak.

Két kaptárban méhviasz maradványaira bukkantak, ami lehetővé teszi a kutatóknak a pollenmaradványok vizsgálatát. A méhészetet tűzvész pusztította el – a téglafal leomlott, megsemmisítve a kaptárok jó részét.

Az óegyiptomi írások és ábrák arra engednek következtetni, hogy azokban az időkben a méhkasok komoly értéket képviseltek. A mézet édesítőszerként használták, de alkalmazták sebkezelésre, ahogy szertartásoknál is. Ugyancsak nagy keletje volt a méhviasznak is.

---