„Föltárultak a halál kapui” – kiállítás a kőszegi tömegsír leleteiből

Forrás: SZTV / Vas Népe, Mazsihisz

„És nekik feltárultak a halál kapui”. Ezzel a címmel látható június 13-áig ideiglenes leletbemutató. A kőszegi munkaszolgálatosok tömegsírjából előkerült leletek tekinthetők meg.

---

„Vannak olyan történések, amelyekre a kőszegiek büszkék, mint például a törökök elűzése 1532-ben. Vannak olyan történések is, amelyek itt történtek ugyan, de a kőszegiek vétlenek benne. Ilyen például: van itt Szálasi-bunker, vagy működött itt munkatábor 1944-45 telén.”

Kőszeg polgármestere, Huber László tegnap délután ilyen párhuzammal vezette be azt az ideiglenes leletbemutatót, amely a kőszegi munkaszolgálatos áldozatok emlékét őrzi. A városi múzeumban például olyan ruhadarabokat lehet megtekinteni, amelyek a Guba-hegyen, a Lovaglódűlőben feltárt tömegsírokból származnak. A polgármester családi emlékeket idézett fel. Nagymamájától hallotta: segíteni akartak a munkaszolgálatosoknak, de a németek durván elzavarták őket.

A bemutatót megnyitó, a feltárásokért oly sokat tevő dr. Suchman Tamás országgyűlési képviselő is emlékeket idézett. Radnóti özvegyét, majd édesanyját említette – a kaposvári gettóból indult a haláltáborba -, naplóját a gyűlöletbeszéd elleni törvény megalkotása előtt vette elő.

„Azért kell egy törvény, hogy annak a borzasztó kornak a reinkarnációját végleg lehetetlenné tegyük. Üzenet a jelennek, jövőnek: sem ilyen, sem másféle szélsőségeknek soha többé helyet nem adunk – hangsúlyozta a politikus.”

Kőszegen nincs zsidó közösség, ezért Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség alelnöke mondott néhány szót, emlékezésre szólítva fel.

Kőszegen három helyen működött munkatábor. A többségében Budapestről idehurcolt zsidókat embertelen körülmények között dolgoztatták, a végsőkig. Dreisiger Zoltánné bátyja is valószínűleg itt lelte halálát.

Dreisiger Zoltánné, Eisenstein Kató
„Én eljöttem egyszer meglátogatni, kerékpárral Bükről. Utána aztán többet nem tudtunk róla.„

A kőszegi táborokban 3300 ember dolgozott több hónapon át. A feljegyzések szerint 2500-an vesztették életüket. A halottakat a háború után, 1947-ben exhumálták, és Budapesten újratemették, de mint kiderült, a holttestek több mint fele a kőszegi kiserdő tömegsírjaiban maradt. Horváth Ferenc és tanárkollégája évek óta kutatta a tragikus történelmet.

Horváth Ferenc, tanár
„Az első érzés az volt a helyszínen, miért nem állítanak sírt a halottak fölé, ahogy a temetőben szokás. Én keresztény neveltetésben részesültem. S ebben a kultúrában a halottak helyét megjelölik. Valahogy idegen volt az, hogy itt járunk a halottak fölött, és semmi sincs.„

A tömegsírok felett, a kiserdőben most egy Dávid-csillag jelzi a tragikus múltat, a szándék szerint viszont emlékmű áll majd a helyszínen.

Hesztera Aladár, szobrász-restaurátor
„Két óriási kő, amit úgy szeretnénk majd elhelyezni, mintha Mózes két kőtáblája lenne.„

A munkaszolgálatos áldozatok emlékére állított ideiglenes leletbemutató június 13-ig várja a látogatókat a Jurisics tér 6. számú épületben.

---