Emléktáblát avattak Wiesmeyer Emil embermentőnek

---

emlektabla_10_18_1.jpg
Szita Szabolcs, a központ igazgatója és Niclas Touvé, Svédország budapesti nagykövete / Fotó: Szigetvári Zsolt / MTI

Wiesmeyer Emil, az Antiqua Nyomda és Irodalmi Rt. igazgatójaként munkatársaival több ezer üldözött zsidó embert mentett meg azzal, hogy titokban svéd védőútleveleket és személyi okmányokat gyártott nekik.

Szita Szabolcs, a HDK igazgatója a megemlékezésen kiemelte: a menlevelek gyártói, továbbítói nap mint nap az életüket kockáztatták, sokszor olyanokért, akiket soha nem láttak, és akik azt sem tudták, hogy ők a világon vannak.

Amikor az üldözés a tetőfokára hágott Magyarországon és Európában, akkor Wiesmeyer Emil és társai tudták, hogy az igaz embernek egyetlen kötelessége: segíteni másoknak – mondta.

A HDK igazgatója hozzátette: az emlékközpontban a jövőben még több figyelmet fordítanak majd az embermentők felkutatására és emlékük megőrzésére.

B. Kádár Zsuzsanna történész ismertette: Wiesmeyer Emil a Raul Wallenbergnek és az Antiqua Nyomdának engedélyezett, tőlük megrendelt 4000 svéd követségi védőútlevélen felül mintegy húszezer „Schutz-Passt” készített illegálisan, néhány megbízható embere segítségével. Emellett nyomtattak hamis keresztleveleket, születési bizonyítványokat és házassági anyakönyvi kivonatokat is. Valószínűleg több ezer magyar zsidó menekült meg ezekkel a papírokkal – mondta.

A történész kitért arra: Wiesmeyer Emilre mindenki számíthatott, aki veszélyben volt. Bújtatott üldözött kommunistákat, a nyilas vérengzések idején a Duna-partról mentett meg embereket, de pasaréti lakásán angol pilótákat is rejtegetett.

A háború után nyomdáját államosították, őt magát az 1950-es években Hajdúhadházra internálták, mert „hangosan szidta a rendszert”.

Később gazdasági bűnözés vádjával letartóztatták, 1956-ban szabadult, az 1960-as években rehabilitálták, ezután 400 forint kegydíjat kapott. Ötven évvel ezelőtt, 67 évesen halt meg.

Drucker Tibor holokauszttúlélő arról beszélt, hogy a vészkorszak idején sokan segítettek az üldözötteknek. Segített sok Budapesten akkreditált követség, a svájci, a svéd, valamint a római katolikus egyház pápai nunciusa is.

A Jad Vasem Intézet 844 ember munkáját ismerte el, akiknek bizonyíthatóan szerepük volt az üldözöttek megmentésében, de miközben sokan dolgoztak, nagyon kevés embert sikerült megmenteniük – tette hozzá.

A 844-gyel szemben ugyanis körülbelül kétszázezer magyar ember – csendőr, rendőr, polgármester, katona és vasutas – dolgozott azon, hogy elpusztítsák az Európában élő zsidóságot. Mégis, „a Wiesmeyerek” bizonyítják, hogy van igazság és szeretet a földön, a neki állított emléktábla pedig jelzi, hogy „odafigyelünk a múltra”, és „minden egyes ember fontos nekünk, aki valamit tett az üldözöttekért” – mondta Drucker Tibor.

Az emléktáblát Niclas Trouvé, Svédország budapesti nagykövete és Szita Szabolcs leplezte le. (MTI)

---