Búcsú: Naftali Krausz 1932-2018

---

A pesti gettóban szabadult meg a háborútól 12 évesen, akkor tapasztalta meg, hogy halálra ítélték azért, mert megszületett, mert meg mert születni, amikor kiskamaszként, gyerekként a legtöbb bizalomra lett volna szüksége a világgal szemben. Minden bizalmat megtagadtak tőle és ő nem tudta ezt elengedni, igazán megbocsátani és hogyan is várhattuk volna ezt el tőle. Gyötrő kettős viszony fűzte Magyarországhoz, a fel nem dolgozott és fel sem dolgozható sérelem emléke és az aggodalom a magyar zsidóságért, a tanítás vágya, hogy megmaradjon valami a jiddiskeitból itt, ahonnan 1949-ben, a Rajk-per évében megszökött Izraelbe Sztálin elől. Ő már nem akarta itt végigcsinálni, oda akart menni bármi áron, ahová hite szerint és valójában tartozott.

Emlékiratának címe is beszédes: „Az áldozat visszatér a tett színhelyére”, nem tudta, mi húzza vissza oda, ahol elvették a világba vetett hitét. És mégis írt az Új Életbe, amikor tehette, írt magyarul Izraelben is.

Oktató volt, amellett pedig sebzett lélek. És azt az ismeretterjesztő munkát, amelyet ő végzett el, senki más el nem végezte volna el helyette. Nyugodjék békében.

---