The Jerusalem Post: csalóka zsidó reneszánsz

---

Az első írás szerint az ultranacionalista Jobbik népszerűségének növekedésére válaszul, szavazóik megnyerése érdekében a Fidesz beemelte riválisuk programjának nacionalista elemeit. Tarlós István polgármester tavaly azt tervezte, hogy egy antiszemita szerzőről utcát nevez el, legutóbb pedig Hargitai János március tizenötödiki beszédében azt állította, hogy a Rotschildok és a nemzetközi bankvilág törték le az 1848-as magyar forradalmat és szabadságharcot.

A lap felidézi ebben a sorban a Mazsihisszel a Szabadság-térre tervezett emlékmű miatt kialakult viszályt és idézi Eörsi Mátyás volt SZDSZ-es képviselő véleményét, miszerint a vitáért – szemben Lázár Jánosnak a zsidó szervezetet ostorozó álláspontjával – a Fidesz a felelős, mert a kormány és nem Mazsihisz döntött egy revizionista emlékmű felállításáról.

A lap Kumin Ferencet is megszólaltatja, aki tagadja a jobboldali szavazóknak szóló nacionalista retorikát, amely szerinte nem is lenne célravezető, mert a centrum szavazóit legalább akkora számban elriasztaná, mint ahány szélsőjobb voksot megnyerne.

A lap másik cikke Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbijának véleményét idézi, aki szerint a médiában gyakran hangoztatott „zsidó reneszánsz” mögött igen csekély, csak mintegy tíz százalékos valós közösségi kötődés áll.

Ennek oka szerinte, hogy a zsidóság vallási meghatározásával nem tudnak azonosulni a nem vallásos, és a mindennapi élet dolgait korlátozó vallásos szabályokat elutasító zsidó származásúak.

Ugyanakkor többségük ódzkodik zsidó identitásuk etnikai definíciójától is a „mai nácik” képviselte politikai ideológia miatt, amely szerint a zsidók nem magyarok. Ezen szembeállítás miatt zsidóságuk etnikai felvállalásával fel kellene adniuk magyar önmeghatározásukat, de a „holokauszt generációja miatt a magyarság részének kell maradnunk, hogy megmutassuk a náciknak, hogy nem volt igazuk” – állítja Frölich. (MTI)

---