Megemlékezés az 56-os forradalom zsidó hősi halottairól

Az 1956-os forradalom az összefogás jelképe, egymástól nagyon távol álló emberek megértették egymást; erre a hozzáállásra a mai nehéz gazdasági helyzetben is nagy szükség van – mondta Mécs Imre, 1956-os halálraítélt a forradalom és szabadságharc zsidó hősi halottainak tiszteletére tartott megemlékezésen csütörtökön Budapesten.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) által szervezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagóga Wesselényi utcai oldalán elhelyezett emléktáblánál elmondott beszédében Mécs Imre (MSZP) kiemelte: a magyarországi zsidóság messze számarányán felül vett részt „szívvel-lélekkel” 1956-ban a forradalomban és szabadságharcban, a zsidó emberek közül is sokan életüket vesztették.

Az országgyűlési képviselő megemlékezett a forradalom utáni megtorlás idején kivégzett zsidó áldozatokról, így Gimes Miklósról, „a forradalom mindeneséről”, Nagy Imre miniszterelnök egyik legközvetlenebb munkatársáról, és Angyal Istvánról, a felkelők egyik vezetőjéről is.

Megemlítette továbbá Nickelsburg Lászlót, a Baross téri felkelők vezérét; őt életfogytiglani szabadságvesztésre, majd másodfokon halálra ítélték. Szólt még Steiner Lajosról, aki a VII. kerületi felkelők parancsnoka volt, illetve Rajki Mártonról, aki katolizált zsidó család sarjaként vett részt a forradalomban. Mindkettőjüket kivégezték – tette hozzá.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc zsidó áldozatainak emléktáblájánál a megemlékezés jeleként kavicsot helyezett el többek között April H. Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete, Dorit Nachum Zats, Izrael magyarországi konzulja, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Zoltai Gusztáv, a szövetség ügyvezető igazgatója, Mécs Imre, valamint Farkas László, az, 56-os Szövetség elnöke.

Róna Tamás rabbi úgy fogalmazott: „ezek a kövek kifejezik azt a fájdalmat, amit veszteségeink felett érzünk”.

Témák: