Botrány – Tiszaeszlározás a parlamentben

Ha el akarjuk képzelni, milyen is lenne, ha a Jobbik lenne hatalmon az országban, kóstoljunk bele ebbe a pár percbe a parlamenti közvetítésből. Miután Balczó Zoltán megadja a szót, napirend utáni felszólalásában Baráth Zsolt, egy eddig kevéssé ismert jobbikos a hátsó sorokból szépen, komótosan elmeséli a tiszaeszlári per klasszik antiszemita értelmezését a magyar parlamentben, 2012-ben.

---

Százharminc évvel az esemény után a jobbszél képviselői újra politikai tőkét próbálnak kovácsolni a kis cselédlány halálából, elővéve azokat a középkori hiedelmeken alapuló vádakat és paneleket, amelyeket a 19. század végi, polgárosuló Magyarország közvéleménye már akkor gyalázatosnak tartott. Kossuth Lajos aztán nem a szívünk csücske, de a Turinból megszólaló öreg népvezérnek igaza volt, amikor középkori előítéletnek, Magyarország gyalázatának és a civilizációhoz méltatlannak nevezte a vérvád-ügyet.

És bár 1884-ben, vagyis 128 éve jogerős felmentő ítélet született az ügyben, ez a 21. századi jobbikos tényként beszél Solymosi meggyilkolásáról. Ahhoz persze gyáva, hogy konkrétan zsidózzon, csak kerülgeti a forró kását, a sunyi antiszemitizmus évszázados receptje alapján. Miközben a világ és közeli szomszédaink is egyre húznak el mellettünk, a mi közbeszédünk megy visszafelé az időben, bele az utóbbi évszázadok legsötétebb bugyraiba. Botrány.

---