„…de a hetedik napon legyen nálatok szentség, a szombati nyugalom az Örökkévalónak…”

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:32 óra, az ünnep kimenetele: 18:38 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:32 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:38 óra után.

A Tórából ezen a héten a „VÁJÁKHÉL-PKUDÉJ” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Hat napon át végeztessék munka, de a hetedik napon legyen nálatok szentség, szombati nyugalom az Örökkévalónak…” (Mózes 2. 35:2.) Dr. Bernstein Béla fordítása

KI TISZÁ – EGYBEGYŰJTÖTTE (Mózes 2. 35:1-38:20.)
PKUDÉJ – ELSZÁMOLÁS (Mózes 2. 38:21-40:38.)

A mai szombat a harmadik a Pészách előtti különleges szombatok sorában.

A különleges Tóra-szakasszal (Ex. 2. fejezet) Niszán hónapot; a szabadulás hónapját köszöntjük. „Ez a hónap legyen nektek a hónapok eleje. Elsőnek számítson nektek az év összes hónapjai között.” (Ex. 12/2) E mondat alapján, ha a hónapok sorrendjét említjük, mindig Niszán hónappal kezdjük, habár az esztendő Tisré hóval kezdődik.

Méltó is ez a hónap, hogy elsőnek számítson. Izrael fiai ebben a hónapban lettek néppé: „Ti lesztek nekem papi nemzet és szent nép.” (Ex. 19/7) Izrael „kiválasztott” nép, a kiválasztottság (ám szögulá) inkább elmélet, ideál mint valóság. Mindenesetre nem több jogot, hanem több kötelességet jelent.

A mára rendelt prófétai szakaszban (Háftárá) Ezékiel a közösség Nászijának (elnök) teszi kötelességévé a pészáchi áldozatok és szentélybeli ceremóniák előkészítését. Ugyancsak előírja a próféta a Nászi kötelességeit szombatonként és egyéb ünnepnapokon.

Ezékiel próféta érdekes megjegyzést fűz az elnöki jogkörhöz az ünnepi kötelességeken kívül: „Ne vegyen az elnök a nép tulajdonából semmit, hogy azt fiainak ajándékozza.” (Ezek. 48/18) A szombati és ünnepnapi áldozatokat a Nászinak kell fedeznie.

A hetiszakaszok, mind az első, mind a második, a pusztai szentély (miskán) felállításával és a benne lévő berendezés elkészítésével foglalkoznak. De az első hetiszakaszban (Vájákhél) Mózes néhány mondatban a szombat betartásáról szól: „Hat napon át végeztessék a munka és á hetedik nap legyen nektek szent, szombatok szombatja az Örökkévalónak… Ne gyújtsatok tüzet összes lakóhelyeteken.” (Ex. 35/2)

Érdekes megemlíteni, hogyan hozták öszszefüggésbe a szombattartást a Szentéllyel. Egy másik helyen ez áll: „Szombatjaimat őrizzétek meg és szentélyemet tiszteljétek.” (Lev. 19/30) Ebből a mondatból a Talmud arra a következtetésre jut, hogy mindazok a munkák, amelyeket a Szentély építésekor végeztek, tilosak szombat napján. Ezeknek száma 39, és „fő munkáknak” neveztetnek.

A főmunkáknak alfajai vannak és azok végzése is tilos. Így például az egyik főmunka volt a rajzolás. Nos, ha valaki szamaragolt a homokban, nyomokat hagyott. Vagyis rajzolt. Így lett-a szombati utazás alfaja a rajzolásnak. Ezenkívül tilos szombaton a dolgoztatás emberrel, állattal (sövut).

A két hetiszakasz újból leírja a pusztai szentélynek és belső berendezésének elkészítését. A Szentély falait kecskebőrből készült szeletek alkották.

Felépítették a füstölő oltárt, az égő áldozatok oltárát, a mosdótálat, a Menórát, a frigyládát a kerubokkal. A függönyöket asszonyok varrták nehéz bíborból és arany szőttesekből. Az asszonyok túltettek a férfiakon mind az adakozásban, mind ügyességben.

A Tóra leírja, hogyan készítették a szent kenyér asztalát, a frigyládát és annak fedelét és a rajta lévő két kerubot. Részletesen taglalja az egy tömb aranyból kikalapált menórát (hétágú) összes díszítéseivel együtt. Külön oltárt építettek az égő (olá) és a füstölő (kötóret) áldozatoknak.

A második hetiszakaszban a kohaniták öltözékének elkészítését írják le. A főpapnak köntöst, övet, homlok- és fejdíszt készítettek. A fejdíszen (cic házáháv) Isten neve volt látható.

Melldíszén (chósen hámispát) a 12 törzs neve és 12 különféle drágakő díszelgett: „És befejeződött a gyülekezet házának (miskán) minden munkája. Izrael fiai mindent úgy csináltak, ahogy Isten megparancsolta Mózesnek.” (Ex. 39/32)

A kivonulás utáni második esztendőben, Niszán hó 1-én felállították a Miskánt… Ezzel Niszán hónapja (az első hónap) újabb jelentőséget kapott.

Menáchem Meron / Forrás: OR-ZSE

---