Elmaradt találkozás
Lebovits Imre / Forrás: Népszava
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Elmaradt találkozás" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
Garas Dezső művészete aranykort idéz. Sándor Pál rendező, igaz társa tudná legjobban megrajzolni a Kossuth-díjas művész portréját. A közönség szeretete vette körül. Az ironikus, kicsit borús hang mindig az emberért, a jobbért szólt bátran, és mindig vállalva tévedéseit. Erről szól ez a kis történet.
Írtam egy könyvet, címe: „Zsidó törvények – zsidó mentők”, amelyben csaknem 700 hős zsidó mentőt és a Horthy-rendszer zsidó politikáját mutattam be. Ez év nyarán felhívtam telefonon Garas művész urat és jeleztem, hogy szeretném átadni neki a könyvemet. Ő szigorúan kikérdezett, hogy miről szól a könyv, majd közbevágott… „maga nekem ne akarja bemutatni a Horthy-rendszert, mert én azt igen jól ismerem”. Szelíden kértem, fogadjon. Végül beleegyezett, találkoztunk is a Pasaréti téren. Az átadás néhány perc alatt – eszmecsere nélkül – megtörtént.
Két-három hét múlva csengett otthon a telefon, feleségem meglepetten jelentette, hogy Garas művész úr keres. A kölcsönös üdvözlés után Garas Dezső a következőket mondta: „Tanár úr igaza volt, ez a könyv fontos, tényszerű, számomra is új ismereteket nyújtott. Tévedtem, sajnálom, hogy barátságtalan voltam.” Azt válaszoltam, be szerettem volna mutatni, hogy a Horthy-rendszer 25 éves uralma alatt hamis képet festettek a hazáját szerető zsidóságról és mindent megtettek azért, hogy gyűlöletet szítsanak, így kövezték ki az utat az 1944-es deportálásokhoz. E politika ellenére, ha kevesen is, de voltak életüket kockáztató embermentők. Feladatomnak tekintettem, hogy nevüket és tettüket megörökítsem.
Boldog voltam, hogy mindezt mégis csak elmondhattam Garas Dezsőnek, de – meglepetésemre – a történet folytatódott. A karácsony előtti héten én hívtam fel, hogy kifejezzem jókívánságaimat neki és családjának. A nemzet színésze közölte, hogy már kereste a számomat a telefonkönyvben, de nem találta. Aztán jót nevetett, amikor elmondtam, hogy mióta – több mint 50 éve – a feleségem annektált, minden az ő nevén van, a telefon is. Végül megemlítette, hogy ismét alaposan áttanulmányozta a könyvemet és szeretne velem januárban találkozni, hogy beszélgessünk a témáról. Nem tudtam hová lenni az örömtől. Családomnak, barátaimnak dicsekedtem, hogy Garas Dezső, a nemzet színésze beszélgetni akar velem.
Az öröm rövidesen bánattá vált. Garas Dezső megszökött előlem. Biztos utolérem, a többit majd akkor megbeszéljük. Nyugodjon békében!
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
No views have been recorded for this period.