„És vonultak Izrael fiai Rámszészből Szukkószba…”

A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:51 óra, az ünnep kimenetele: 17:02 óra.

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 15:51 óra.

---

Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 17:02 óra után

A Tórából ezen a héten a „BO” Hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Az Örökkévaló fordított igen erős nyugati szelet és ez elvitte a sáskát és elsüllyesztette a nádastengerbe; nem maradt egy sáska sem Egyiptom egész határában. De az Örökkévaló erőssé tette Fáraó szívét és nem bocsátotta el Izrael fiait.” (Mózes 2. 10.,19-20.)

BO
(Mózes 2. 10:1–13:16.)

„Menj be”, mármint a Fáraóhoz, Egyiptom uralkodójához, hogy figyelmeztesd, amennyiben tovább makacskodik, következik a nyolcadik csapás, a sáskák.

A keleti szél valóban a sáskák sokaságát hozta, elborítva az országot. Annyi volt a rovar, hogy lapátolni lehetett. Először fordult elő a történet során, hogy megszólalt a fáraó környezete, akik javasolták, hogy hallgatni kellene Mózes szavára. Már-már úgy látszott, a fáraó is megingott, de amikor a nyugati szél megszabadította az országot a sáskáktól, megkeményedett az uralkodó szíve és nem bocsátotta el Izraelt Egyiptomból.

Kilencedik csapásként sötétség borult Egyiptomra, de olyan sűrű sötétség, hogy a mozgást is korlátozta. De a zsidók lakta Gósem földjét nem érintette a csapás. A tudósok tudni vélik hogy napfogyatkozás volt a térségben, még a pontos időpontját is lejegyezték, időszámítás előtt 1335. március 13.-án csütörtöki nap történt az esemény. Ugyanez a vélekedés szerint a leírt három napot úgy kell értelmezni, hogy a napfogyatkozás egy napig tartott, de dermesztő, bénító hatása három napot is kitett.

A tízedik csapás bizonyult a legerősebbnek: az elsőszülöttek halála. Bárány vérével jelölték meg Izrael fiai a házaikat, amelyeket elkerült a vész, a halál. A pészach, amely neve lett a báránynak és az ünnepnek, jelentése elkerülés. Ez ünnep Izraelben két napos, a diaszpórában 8.

A kivonulás hónapja, niszán lett, az első a hónapok között. Sokáig innen számították az év kezdetét. Mivel megállapították a bölcsek az első embernek, Ádámnak születése pontos dátumát, tisri, a hetedik hó elsejét, ez lett a világ teremtésének elfogadott időpontja és az év első napja.

A királyok új éve változatlanul niszán maradt. Ádár hónapban került új király a trónra, a következő niszán hónapban már azt írta: „Királyságom második évében”.

Ha elfogadjuk a tudósok véleményét, a kivonulás Egyiptomból időszámítás előtt 1335. március 27-én szintén egy csütörtöki napon bonyolódott le.


Deutsch Gábor (Forrás: OR-ZSE)

---