Betöltés...
  /  

Mátyás király és a budai zsidók

A zsidó történelem és kultúra története ünnepek és tragédiák, szétszóratás és újjászületés, kulturális és tudományos eredmények gazdag szövedéke. Cikksorozatunk hétről hétre olyan évfordulókat idéz fel – a hanukai fényektől a portugáliai kiűzetésen és az 1867-es emancipáción át Mátyás király udvaráig –, amelyek új nézőpontból világítják meg közös örökségünket. Peremiczky Szilvia írásai emellett a jelen kérdéseire is reflektálnak, Izrael és az antiszemitizmus mai jelenségeit is kontextusba helyezve.

1476. december 22-én tartották meg Mátyás király és Aragóniai Beatrix budai esküvőjét, amelyen a budai zsidó közösség is képviseltette magát, Mendel Jakab praefectus vezetésével. A leendő királyné december 10-én érkezett meg Székesfehérvárra, majd Mátyás király kíséretében Budára indult. A budai polgárok soraiban a királyné elé vonuló zsidó küldöttséget Mendel Jakab vezette, és a korabeli krónikások szerint a küldöttség impozáns megjelenése páratlannak számított a korban. Abban az időben, amikor a zsidók számára Európában és az iszlám világban legtöbbször tilos volt lóra ülni és fegyvert viselni, a budai zsidó küldöttség legfontosabb személyiségei lovon vonultak fel, és díszes kardot viseltek oldalukon. Hanns Seybolt, kolostori írnok és krónikás szerint a budai zsidók 31 „pompás” lovon érkeztek, és a küldöttséget vezető „Mendl díszruhában [volt], bársonnyal bélelt, csúcsos süveget viselt, és egy csatot a kalapján. Oldalán pedig hosszú ezüst kardot.” (Komoróczy 2013, 124) Nemcsak Mendel viselt kardot, hanem a küldöttség tagjai között helyet kapó tíz ifjú is díszes markolatú kardot csatolt oldalára.  A harminckét fős küldöttség néhány héttel később az újév napi lakomára is ajándékot vitt: „két nagy kenyeret, egy barna kalapot, rajta nagy strucctollal, és két nagy élő szarvast, és két őzet, és nyolc pávát.” (Komoróczy 2013, 124.). 

Mendel Jakab elismert vezetője volt a budai zsidó közösségnek és a magyarországi zsidóságnak, és hosszú évtizedeken át töltötte be a praefectus címét. A tisztséget Mátyás létesítette azzal a céllal, hogy kapcsolatot tartson a zsidó közösség és az uralkodó között. A korabeli Európában ez a döntés szintén újdonságnak számított, mivel addig a hasonló pozíciót egy keresztény nemes töltötte be. Mendel Jakab ezen felül okleveleket adhatott ki, saját címerrel és arcképével ellátott pecséttel rendelkezett, ami a korabeli Európában szintén kivételesnek számított, de további kiváltságokat is kapott a királytól (Ujvári 207, 586). A pecsétet a kassai levéltárban őrzik, és az 1910-es években ennek alapján festette meg Gedő Lipót Mendel Jakab portréját (milev.hu). Mendel nevéhez fűződik a Táncsics Mihály utca 21-23. szám alatti zsinagóga 1461-es felépíttetése is, amelyet 1686-ban pusztítottak el a császári seregek a város ostromakor, és amelynek romjait évszázadokkal később, 1964-ben fedezték fel és azonosították Zolnay László régésznek és Scheiber Sándornak köszönhetően. 

Források, felhasznált irodalom:

Komoróczy, Géza. 2013. „Nekem itt zsidónak kell lenni”. Források és dokumentumok (965-2012). A zsidók története Magyarországon 1-2. kötetéhez. Kalligram, Pozsony.

Ujvári Péter (szerk.). 2017. [1929] Magyar zsidó lexikon. Gyomai Kner Nyomda Zrt., Láng Téka, Budapest.

Collections.milev.hu

Peremiczky Szilvia írása


Témák:
Ezek is érdekelhetnek