Magas szintű konferenciát tartottak Brüsszelben az európai zsidó közösségek védelméről

A konferencián a beszédek mellett kerekasztalbeszélgetések és konkrét témákra összpontosító szakmai előadások is elhangzottak, amelyek megvilágították az október 7-i terrortámadások után elszabaduló antiszemita hullám hátterét, gyökereit, nemzetközi kontextusát. Az előadásokban és a kerekasztal-beszélgetésekben külön kitértek a szélsőbaloldali, a szélsőjobboldali és a vallási fundamentalista motivációk összefüggéseire. Emellett nagy hangsúly helyeződött a közösségi média, a mesterséges intelligencia szerepére is.

Szó esett arról is, hogy a különböző állami és nemzetközi szereplők tevékenyége, a nemzetközi diplomácia és a kettős beszéd szintén jelentős szerepet játszott abban, hogy az elmúlt egy évtizedben a zsinagógák és zsidó központok ellen irányuló terrortámadások, a fizikai és verbális antiszemita incidensek száma drámaian nőtt, az antiszemitizmus pedig elárasztja az online világot.

Több előadó beszélt Irán szerepéről: arról a tudatos építkezésről, amely először szociális és (inter)kulturális dimenziókat hangsúlyozott, majd olyan infrastruktúrát épített ki, amely normalizálta nemcsak a zsidók, de a minden „hitetlen” elleni erőszakot. Fokozatosan átemelte a korábban szigorúan vallási narratívákat, az iszlám hitelveket kicsavarva és sokszor megcsúfolva, a globális Nyugaton és Izraelben élő fiatal, szekuláris muszlim fiatalok számára egyfajta vonzó ellenkultúrává tette. Ezeket a tendenciákat a témában magasan képzett szakemberek konkrét példákkal is illusztrálták.

A Mazsihisz képviseletében Prof. Dr. Grósz Andor elnök is felszólalt, aki Magyarország kormánya, illetve a magyar EU elnökség Izrael és a magyar zsidó közösség biztonsága melletti elkötelezettségéről beszélt. Felszólította a Nyugat értékeiben osztozó politikusokat és döntéshozókat, hogy politikai irányultságuktól függetlenül tegyenek meg mindent Izrael démonizálása ellen. Példaként a Nemzetközi Büntetőbíróság a közelmúltban Izrael politikai vezetői ellen kiadott, egyszerre bizarr és aljas letartóztatási parancsát említette.

Dr. Sztáray Péter András, biztonságpolitikáért felelős államtitkár a konferencián elmondott záró-beszéde

Korunk szomorú valósága, hogy 80 évvel a holokauszt után az európai zsidó közösségek biztonságát nem tekinthetjük adottságnak. Hallottunk itt a konferencián az európai zsidó életet fenyegető számos veszélyről és kihívásról, és megvitattuk, hogyan lehet ezekkel szemben fellépni. Az a tény, hogy 2024-ben ez még mindig probléma, mélyen aggasztó, és társadalmaink számára önvizsgálatra ad okot.

Az antiszemitizmus, az anticionizmus, a zsidók, a zsidó és izraeli intézmények elleni szóbeli támadások, fizikai bántalmazások olyannyira gyakorivá váltak, hogy a társadalom egy része már ’normálisnak’ fogadta el őket. Ahhoz, hogy megmutassuk, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie, és a zsidó közösségek ma is biztonságban élhetnek, sőt, gyarapodhatnak, hazánk jó példa.

Magyarországon él Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége. Büszkék vagyunk múltunkra és hagyományainkra, a zsidó közösséget a magyar és az európai kultúra szerves részének tekintjük. Nincs „mi” és „ők”. Alkotmányos és erkölcsi kötelességünk garantálni zsidó polgártársaink biztonságát.

Mély megrendüléssel töltött el bennünket, amikor láttuk a Hamász által 2023. október 7-én elkövetett brutális terrortámadásokat, átéltük a kollektív traumát, amelyet a támadások Izraelben és azon túl okoztak. Ugyanilyen mély megdöbbenést érzünk, amikor azt látjuk, hogy a támadásokat követően az antiszemitizmus és antiszemita incidensek, Izrael elpusztítására való felhívások és a terrorizmust dicsőítő tartalmak hulláma söpör végig Európa nagy részén. Az olyan atrocitások, mint a Maccabi Tel-Aviv szurkolói ellen novemberben Amszterdamban elkövetett támadások, az európai történelem egy nagyon sötét fejezetére emlékeztetnek bennünket, és elfogadhatatlanok.

A mostani incidensek is bizonyítják, hogy az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölet minden más formája elleni munkánkat folytatni, sőt fokozni kell.  Magyarország számos jó gyakorlattal rendelkezik ezen a téren. A kormány zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben. A zsidó közösség számára a biztonságos környezet megteremtéséhez azonban nemcsak szóbeli elkötelezettségre, hanem konkrét intézkedésekre is szükség van, amelyek hazánkban három kulcsfontosságú területre összpontosítanak: 1. bűnüldözési és jogi intézkedések; 2. holokauszt oktatás és emlékezés; 3. a zsidó kultúra és élet támogatása.

Ami az első területet illeti, Magyarországon tilos a holokauszttagadás. A közösség elleni erőszak vagy uszítás a büntető törvénykönyv része. Alkotmányunk lehetővé teszi a gyűlöletbeszéd polgári jogi üldözését is. Magyarország kormánya 2024 júniusában elfogadta az Antiszemitizmus elleni Nemzeti Stratégiát, amely többek között tartalmazza az antiszemitizmus elleni küzdelmet, és a magyarországi zsidó közösség érdekében tett lépéseket.

A holokauszt-oktatás a nemzeti alaptanterv része. A holokauszttal foglalkozó múzeumok, kutatóközpontok szerte Magyarországon megtalálhatók. A holokauszt áldozatainak emlékére és az ellene fellépők tiszteletére április 16-át a Holokauszt Nemzeti Emléknapjává nyilvánították. A magyarországi holokauszt idei 80. évfordulója alkalmából a kormány 1 milliárd forintot (~ 2,5 millió euró) különített el egyházi és civil kezdeményezések támogatására.

A zsidó közösség védelmének harmadik pilléreként kormányunk elkötelezett a zsidó kultúra népszerűsítése és a zsidó örökségi helyszínek megőrzése mellett. A magyarországi, sőt európai zsidó közösségek védelmével kulturális örökségünket és európai életmódunkat is védjük. A magyar kormány támogatást nyújtott a zsidó temetők és zsinagógák felújítására, amire az elmúlt nyolcvan évben nem volt példa. Emellett jelentős összegekkel támogatjuk a zsidó felekezeteket, a zsidó közösségeket és a civil szervezeteket, hogy folytathassák vallási és közösségépítő munkájukat.

A zsidó élet előmozdítása és közösségeink megőrzése más módon is megnyilvánulhat. Amikor máshol óriási nyomás nehezedik a kóser vágásra és más vallási gyakorlatokra, Magyarország kormánya világosan kijelentette, hogy a vallásszabadság alapján Magyarországon ilyen korlátozásokra nem kerül sor. Biztosítjuk, hogy a zsidó közösség hozzáférjenek mindenhez, ami hagyománya megőrzéséhez, vallása gyakorlásához szükséges.

Amint azt az EU Tanácsa magyar elnökségének programja is mutatja, úgy gondoljuk, hogy a jelenlegi helyzetben a tolerancia, a kölcsönös megértés, a kulturális örökség és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása nem is lehetne aktuálisabb. Most van itt az ideje az európai zsidó élet támogatásának és védelmének.

Fotók: www.worldjewishcongress.org

Az elnökség eredményeinek mérföldköveként a Tanács 2024. október 15-én következtetéseket fogadott el a zsidó élet támogatásáról és az antiszemitizmus elleni küzdelemről.

Nem beszélhetünk az európai antiszemitizmusról anélkül, hogy ne említenénk meg azokat a támadásokat, amelyekkel Izraelnek a nemzetközi színtéren szembe kell néznie. Magyarország régóta és rendíthetetlenül küzd az elfogult és kiegyensúlyozatlan Izrael-kezelés ellen a nemzetközi színtéren.

Világosan látjuk, hogy az Izrael elleni diplomáciai és jogi támadások megnyitják az ajtót a fizikai támadások előtt is.

Az európai zsidó közösségek biztonságának garantálása és az antiszemitizmus elleni küzdelem Európa közös érdeke, és e tekintetben továbbra is fáradhatatlanul dolgozunk. Intézkedéseink hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Magyarországot a zsidó közösségek számára az egyik legbiztonságosabb helynek tartják Európában, ahol senkinek sem kell rejtegetnie identitását, ahol senkinek sem kell választania vallása gyakorlása és a biztonság között. A máshol növekvő kihívásokkal szemben ezt a helyzetet nem tekintjük magától értetődőnek. Tudjuk, hogy ez az évek óta tartó következetes politika és kemény munka eredménye. Olyan munka, amelynek folytatása mellett Magyarország kormánya hitet tesz. 

---