Utasi Eszter: Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg

Az alábbiakban Utasi Eszternek a nagykőrösi vasútállomáson elhangzott beszédét közöljük.

Tisztelt Meghívott Vendégek!
Tisztelt Emlékező Közönség!

„Az élet és a halál között” ez a töredék mondat a mai kiállítás témáját jellemzi.

„Búvó otthoni táj!  Ó, megvan-e még az az otthon?
Bomba sem érte talán? s van, mint amikor bevonultunk?”

Ezekkel a gondolatokkal vágyódott haza a 20.század egyik nagy zsidó származású költője, Radnóti Miklós a munkaszolgálat borzalmából.

A költő 1944-ben halt meg…. A magyar holokauszt 80.évfordulója Radnóti Miklós halálával egybe köthető.

A náci megszállókkal együttműködő magyar hatóságok 80 évvel ezelőtt ártatlan magyar állampolgárok százezreit deportálták Magyarországról. 

A holokauszt 6 millió ember életét követelte, amely több volt, mint gyilkosság. Az embereket megfosztották az emberi méltóságuktól.

Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, akiknek a származásuk és vallásuk miatt kellett meghalniuk a haláltáborokban. Az elhurcolt és később áldozatul esett magyar emberek a deportálásuk előtt értékes részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, a gazdaságnak és a kultúrának egyaránt.

A zsidó közösséget ért embertelen tett az egész magyar nemzet tragédiája, amelyet a mai napig is érezhetünk.

De a náci rendszer a zsidókon kívül másokat is, más csoportokat is üldözött vagy próbált megsemmisíteni: pl. a lengyeleket, az oroszokat, akiknél különösen a hadifoglyokat kiemelném, a romákat, a fogyatékosokat, a másoktól eltérő nemi indentitást gyakorlókat és a politikai vagy vallási ellenállókat.

A katolikus papokat és protestáns lelkipásztorokat is üldözték. A kegyetlen üldöztetés alatt sokat szenvedtek, mert a rendszerrel nem értettek egyet. A nácik közülük sokakat deportáltak, fogságban vagy folyamatos félelemben tartottak.

Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg.

A zsidókat és a romákat gettókba zárták, ahonnan tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire lévő haláltáborokba.

A nácik koncentrációs táborokat létesítettek, ahová az ehhez hasonló vagonok szállították az rettegésben élő embereket. A németek által készített deportálási terv hat területre osztotta az országunk területét, ahol csendőrkerületek működtek.

Kádár Gábor és Vági Zoltán, ismert történészek így foglalták össze a magyar holokauszt borzalmát:

„A magyar zsidóságot Európa szám szerint harmadik, a lakosság arányát tekintve második legnagyobb zsidó közösségét a háború végén pusztították el. Akkor, amikor a túlélés, a németek nyilvánvaló katonai veresége miatt, elérhető közelségbe került.”

A zsidó deportáláskor először Kárpátaljáról szállították el az ártatlan embereket, majd Észak-Erdélyből, Észak-Magyarországról, az Alföldről és végül a Dunántúlról.

1944. július 8-ig, két hónap alatt, több mint 430 ezer zsidót deportáltak Magyarországról. Auschwitz-Birkenauba szállították a családok több mint 90 %-át, ahol a többségüket azonnal elgázosították.

A kevesen vannak olyan túlélők, akiknek konkrét, megbízható emlékei vannak a vészkorszakról körülbelül a kilencvenedik életéveikben élnek.

A Jad Vasem Intézet a világ minden részén kapcsolatot tart fent a munkatársaival, akik pedagógus továbbképzéseket, oktatásokat tartanak és megemlékezéseket szerveznek országonként.

Köszönöm a felkérést, a lehetőséget Dr. Feldmájer Péter elnök úrnak, hogy részesei lehetünk pedagógustársaimmal együtt ennek az oktató projektnek.

---