Betöltés...
  /  

Tizennégy magyar zsinagógát járhatunk be úgy, hogy ki sem mozdulunk a nappaliból

A Cödoko Alapítvány és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) a magyar állam és a Zsidó Világkongresszus támogatásával két évvel ezelőtt elindult projektje azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a legfontosabb, vagy épp legérdekesebb magyarországi zsinagógák online is bejárhatók legyenek. Vincze Miklós írása a 24.hu oldalon jelent meg.

A zsidó örökségtárat, adománygyűjtő felületet, valamint pedagógiai segédletet is magában foglaló, Kultúrkincs nevű oldalon most már tizennégy fontos épületben bolyonghatunk, hiszen nemrég a kisvárdai és az albertirsai zsinagógák is csatlakoztak a sorhoz.

A Pest vármegyei Albertirsán található egykori zsinagóga a város legrégebbi műemléképülete: 1807-1809 között épült klasszicizáló, késő barokk stílusban. A vészkorszak utáni évtizedekben gabonataktárként, majd tollfeldolgozó üzemként használták, majd sokáig üresen állt. 2017-re végül a Norvég Alap támogatásával, csaknem 300 millió forintból állították helyre Varga Noémi (Numbernow) tervei alapján, ma pedig Művészetek Háza néven kulturális központként működik.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kisvárdán a XVIII. század közepén még csak egy zsidó család élt (név szerint Salamon György és felesége), 1754-ben azonban már öt családot írtak össze. Számuk a következő évszázadban tovább nőtt, hiszen az Esterházy grófoknak köszönhetően 1871-re már 1328 zsidó lakosa volt a városnak. Az első, 1801-ben emelt zsinagóga épülete ma sajnos már nem áll, az oldalon mostantól szabadon bejárható zsinagógát ugyanis csak százegy évvel később, 1902-ben avatták föl.

A Kultúrkincsen régebb óta megismerhető tizenkét imaház

  Baján,

  Karcagon

  Kővágóörsön,

  a budapesti Lágymányoson,

  Komáromban,

  Pápán,

  Miskolcon,

  Budapesten, a Dohány utcai zsinagógához kapcsolódva (ez a Hősök Temploma),

   Makón,

  Nagykanizsán,

  Sopronban,

  illetve Szegeden található.

Az oldal ide kattitnva érhető el!


Témák:
Ezek is érdekelhetnek