Volt egyszer egy kibuc Budapesten
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Volt egyszer egy kibuc Budapesten" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
Forrás: Múlt-kor
A cím igaz, azonban nem a közelmúltról van szó: a történet 1842-ben kezdődik, amikor a Pesti Izraelita Hitközség kezdeményezésére megalakul a MIKÉFE, a Magyar Izraelita Kézmű-, és Földművelési Egyesület – írta Radvánszki Péter a Judapest oldalán.
A szervezet elsődleges célja az érdekvédelem volt, ugyanis a céhek nem vettek fel zsidókat tagjaik közé. A zsidó kézműveseknek így egy ernyőszervezetre volt szüksége, ami képzést is nyújt a fiatalok számára. Az Egyesületet Kossuth és Battyhány támogatásával felvették az országos ipartestületek közé, és megindították a szakemberképzést. Később, 1862-től a földműveseket és kertészeket is képeztek.
A kibuc valójában a MIKÉFE 1908-ban alapított bentlakásos kertészképző telepe volt a Keresztúri út 130-134-ben. Körülbelül kilencven holdon történt a gazdálkodás: virág- és konyhakertészet, szőlészet, faiskola, üvegházak, szántóföldi mezőgazdaság, tehenészet, méhészet, baromfitenyésztés. Az elsődleges tevékenység a virágtermesztés volt, a telep a húszas években az ország legjelentősebb virágkertészetévé vált, és a legelegánsabb fővárosi virágboltoknak lett a beszállítója. Imaterem is volt itt, ahol péntek este és nagyünnepekkor tartottak imát.
A visszaemlékezések szerint a telep tényleg a korai kibucok elvei szerint működött: bentlakásos képzés, közös kassza, a növendékeknek külön férfi és női dormitóriumok, mezőgazdasági tevékenység, a diákoknak közös konyha és étkezde, ahol a termesztett termékeket használták fel.
A közös pénz használatáról gyűléseken döntöttek. Így történhetett meg az az eset, hogy néhány fiú prostituáltakra kért pénzt, mivel „jogunk van a szexuális élethez, de az itteni lányokkal azt nem lehet…” Nem jártak sikerrel, javaslatukat elvetették. Több visszaemlékezés utal arra, hogy a képzés már a huszas-harmincas években gyakorlatilag előkészítő volt az alijára, és valószínűleg ennek az elvnek a része lehetett a kibucként való működés.
A MIKÉFE, sok más zsidó kezdeményezéshez hasonlóan, gyakorlatilag nyomtalanul tűnt el. A telep a nyilas uralom alatt teljesen elpusztult. Az Egylet tagjai egy része a Soá alatt halt meg, másik része valószínűleg alijázott, és Izrael megalapításában és mezőgazdasági fellendítésében vett részt. A kommunista diktatúra 1949-ben végleg feloszlatta az Egyletet.
Egy MIKÉFE Baráti Kör (a Magyar Zsidó Kongresszus tagjaként) ma is létezik, és ma is élő tagokat csoportosít.
További részletek ide kattintva olvashatók
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
No views have been recorded for this period.