Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (120. rész) – Lakner bácsi

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Ha egy igazi reneszánsz embert keresünk a huszadik századi magyar színház és film világában, akkor hamar ráakadhatunk Lakner Artúrra.

Egy 14 gyermekes zsidó családban született 1893. április 7-én, Zólyomban. Katonáskodott, majd a világháború után 1919-1924 között a Corvin-filmgyár gyártelepét vezette, egyidejűleg külföldi burleszkfilmek (Chaplin, Harold Lloyd, Buster Keaton) vígjátékainak feliratait fordította és írta át magyarra.

1925 végén kezdte szervezni gyermekelőadásait vasárnap délelőttönként a Capitol moziban, az Urániában, később a Royal Apolloban, amelyet „Lakner bácsi és inasa” címmel hirdettek (az inas Lakner kisebbik lánya, Noémi volt).

1929 szeptemberében az újságok, közöttük az Újság a következő hírt tették közzé:

„Budapest intelligens gyermekvilágának népszerű előadója, Lakner bácsi az idén állandó gyermekszínházat nyit, az Új Színház elegáns kis helyiségében.”

Mindeközben filmdramaturg, illetve 1925-től 1937-ig a Royal Apollo és társfilmszínházainak igazgatója volt. Írt színdarabokat is. Zenés gyermekszíndarabjai főleg a Vígszínházban kerültek bemutatásra, ahol 1930-1938 között tartott állandó gyermekelőadásokat. 1935. november 3-án a Magyar Mozgóképszínházi és Filmipari Tisztviselők Országos Szövetségének társelnöke lett.

Édes Mostoha című gyermekoperettjéből 1935-ben filmet írt.

Ugyanezen évben a kezdődő magyar szinkronok dramaturgja volt. A „Hófehérke és a hét törpe” című Walt Disney-produkció törpéinek neveit is ő találta ki.

1936-ban, annak okán, hogy 10 éve tartja gyermekelőadásait, hosszú interjút adott az Újságnak. Ebből az interjúból egy rövid idézet: „… sohasem feledkezem meg arról sem, hogy minden darabomban erkölcsi tendenciák is legyenek. Hazaszeretet, jótékonyság, szolidaritás, kötelességtudás, anyaszeretet – mindezt azonban észrevétlenül, ezüstpapírban csomagolva nyújtom át nekik, mert a gyerek nem szereti, ha nagyképűen tanítják.”

A Színészkamara a megalakulásakor, 1938 végén nem vette fel a tagjai közé. Filmdramaturgként – még egy darabig – tovább dolgozhatott, ami együtt járt a szélsőjobboldali sajtó ismétlődő támadásával.

Lakner bácsi gyermekelőadásai 1942-1944-ben a Goldmark-teremben folytatódtak. Az OMIKE Művészakcióban egymás után mutatták be a Hamupipőkét, a Kis csavargót, az Édes mostohát. Született tőle egy új felnőtt operett is Vera vagy Veronika címmel.

1944-ben be kellett vonulnia a Rökk Szilárd utcai, a Rabbiképző épületében berendezett gyűjtőközpontba. Orvosoktól próbált igazolást szerezni, hogy a szíve nem egészséges, de ez nem járt sikerrel. Az utolsó hír róla Kecskemétről érkezett, amikor a marhavagonba való beszállásra vártak a pályaudvaron, és ott is a sínek mellett az időt kihasználva, az elhurcolásra váró gyerekeknek játszott. Ezután Németországba deportálták, ahol nyoma veszett.

A budapesti központi járásbíróság 1945. március 15-ei dátummal holttá nyilvánította

Lakner Artúr életének akárcsak vázlatos bemutatásakor sem lehet kihagyni azokat a gyermekszínészeket, akikből azután a magyar színjátszás jelentős szereplőivé váltak. Az itteni felsorolás csupán egy részük nevét tartalmazza: Ruttkai Éva, Galambos Erzsi, Harkányi Endre, Lakatos Gabi, Pápai Erzsi, Pécsi Gizi, Vadas Zsuzsa, Zsolnay Hédi, Kishegyi Árpád, Kalmár Tibor, Ruttkai Ottó.

Képek:

1.) Portré
2.) Lakner bácsi és a kisinas. gyermekirodalom.hu
3.) Filmplakát imdb.com
4.) Csoportkép. Fortepan. Lakner bácsi színházának születésnapja 1935-ben Kati a legfelső sorban balra, mellette Igaz Lucy, elöl, Puskás Tibor ölelésében Pécsi Gizi és Ruttkai Éva. Középen a névadó Ráth Kató gyerekkorának meghatározó éveit töltötte a színházban. Az újságkivágások és színlapok szerint nem kapott nagy szerepeket, nem érhetett Ruttkai Éva vagy az akkori másik gyereksztár, Váradi Kató nyomába
5.) Portré. discogs.com

---