Sovány tehenek, átmeneti csodák: József és a Hanuka – Jó szombatot!

Kedves olvasóink, hittestvéreink! A szombat szent ünnepe ma 15 óra 36 perckor köszönt be, a királynő holnap 16 óra 45 perckor távozik körünkből. Ez idő alatt honlapunk, Facebook- és Instagram oldalunk nem frissül. A Tórából a Mikéc (Mózes 1.41:1–44:17.) hetiszakaszt olvassuk Mózes első könyvéből. Minden kedves olvasónknak békés szombatot kívánunk!

A József-történet és a Hanuka közös felismerése, hogy mennyire hatalmas a vígasz ereje a mindig bizonytalan és ijesztő világban.

A mindig, így idén is, Hanuka idejére eső hetiszakasz elején József végleg elfeledve ül a börtönben, ahová Potifárék juttatták, immár több mint két éve. Ha néha eszébe jutnak gyerekkorának álmai a rá váró dicsőségről és fényről, alighanem nevetségesnek találja őket.

Amikor egy reggel tudatják vele, hogy a fáraó elé kell mennie, a világ legmélyéről a világ tetejére hirtelen, megérti visszamenőleg, hogy mindvégig ide tartott hullámvasútszerű élettörténetében, amely sötét gödrökön és börtöncellákon vezetett át oda, ahová most érkezik. A hatalomba és a magányba, ahol héber ifjúból az egyiptomi udvari elit tagjává válik, aki soha nem dolgozza fel sem ifjúkora traumáit, sem ezt a teljes identitásváltást. Gyerekei neve is erről a hasadtlelkűségről tanúskodik: az elsőt Menásének nevezi, mert „Isten elfeledtette velem apám házának minden nehézségét” és a másodikat Efrájimnak, mert „termékennyé tett Isten nyomorúságom földjén”.

Ahogy József élettörténetében, úgy a fáraó álmában is kibogozhatatlanul keveredik a jó a rosszal, a sovány tehenek felzabálják a kövéreket és a sovány kalászok a kövér kalászokat. Egyiptomban a világbeli jóért és rosszért két külön istenség felelt, a fáraó mágusai és bölcsei ezért sem érthették meg, mit jelenthet, amikor együtt, egyszerre vannak jelen. József – és a judaizmus – érettebb már ennél: amikor vitték fel a palotába, akkor értette meg a saját élettörténetét, mint rossz és jó kibogozhatatlan egybeszövődését és így és ezért értette meg a fáraó álmát és a körülötte lévő világot általában Pini Dunner amerikai rabbi szerint. Hogy a szenvedés és a fájdalom elkerülhetetlen, de megérthető és végül feldolgozható, hogy a világ sötét és bizonytalan, de időről-időre, közös erőfeszítéssel, valamennyire bevilágítható.

A Hanuka csodája aprócska kis csoda volt. Nem zúdult le tűz az égből az újjászentelés idején az oltárra, mint, a héber Biblia beszámolója szerint, Mózes és az első Templomot felépítő Salamon idejében. Csak a kis fények pislákoltak-égtek hosszan. Messze volt még a makkabeusok háborújának vége, a végső győzelem is. Átmeneti és apró csoda volt ez, mint a legtöbb csoda a legtöbbünk életében. Átmeneti, apró, de szívós, kitartó csoda

„Fontos, hogy jól megbecsüljük a mindennek ellenére is kitartó fényeket egy tökéletlen világban. Ezek megléte jó ok az ünneplésre” – írja Dunner rabbi a József-történet és a Hanuka közötti kapcsolatot értelmező tanítása végén.

Jó szombatot és további szép Hanuka ünnepet kívánunk!

---