110 éve hunyt el Pulitzer József, világszerte ismertebb nevén Joseph Pulitzer

„Minden újságíró új remény és minden szerkesztő újabb csalódás” – száztíz éve, 1911. október 29-én hunyt el Pulitzer József ismertebb nevén Joseph Pulitzer magyar születésű amerikai sajtómágnás, az újságíróknak adható legrangosabb szakmai kitüntetés, a Pulitzer-díj alapítója.

Volt katona az amerikai polgárháborúban, volt hajléktalan is átmenetileg, volt botrányújságok tulajdonosa, a korrupció elleni harc bajnoka és az amerikai újságírás történetének megkerülhetetlen figurája a makói zsidó családból indult Joseph Pulitzer, Pulitzer József.

A család már Pulitzer kora gyerekkorában elköltözik Makóról Pestre, ahol a tehetős kereskedő édesapa mindent megtesz fia taníttatásáért. Miután ő meghal, a család gyorsan elszegényedik, József pedig 17 évesen elindul a polgárháború által dúlt Egyesült Államokba, ahol katonaként szolgál a polgárháborúban.

Utána sok mindennel próbálkozik, de a fizikai munkához nincs kitartása és túlzottan öntudatos ahhoz, hogy hagyjon magának parancsolgatni, így sűrűn változtat munkahelyet, egy időben a hajléktalanság küszöbére kerül.

Váratlan szerencsével helyezkedik el annál a lapnál riporterként, amelyben első cikkét közölte, és amelynek később a tulajdonosa lesz.

Harmincéves korára tehetős emberré válik, ekkortájt veszi meg a New York World-öt, egy nem túl nagy példányszámú lapot, amellyel csodát művel: az általa bevezetett szenzációhajhász stílus, a kisemberek érdekeit védő populizmus meghatványozza az újság olvasótáborát: ez a hangvétel, túlzásai ellenére, az amerikai demokratikus nyilvánosság ethoszának is fontos részévé vált, a tényfeltáró újságírás egyik fontos műhelyévé. Ugyanakkor színes képregényt is a New York World közölt először. Theodore Roosevelt elnök is perelte a lapot, de sikertelenül. 

Hatalmas munkatempója gyorsan roncsolta Pulitzer amúgy is gyenge egészségét, 1911-ben, hatvannégy éves korában meghalt. Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai Kongresszus első magyar származású tagja nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta.

Az ő felajánlásából alakulhatott meg a Columbia Egyetem híres újságíró-iskolája és az általuk kiadott Pulitzer-díj a halála után. A díj, amelyet immár nem csak újságírók, de művészek is megkapnak. 

Az amerikai újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit, a Pulitzer-díjakat 1917-ben adták át első alkalommal. 

Pulitzer állítólag egy ízben, arra a kérdésre, hogy miért kedves a legzöldfülűbb újságíróval is, miközben a szerkesztőkkel kíméletlen, azt felelte, hogy „Minden újságíró új remény és minden szerkesztő újabb csalódás”.

---