Betöltés...
  /  

Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (78. rész) – Bálint Béla

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Bálint Béla énekes, színművész Geiger Bélaként látta meg a napvilágot Budapesten, 1886. április 29-én.

balint_bela (002).jpg

„Bálint Béla igen ügyesen játszotta Csapó ügyvéd szerepét” – értékelte 1904 novemberében a Bajai Független Újság, az akkor még Rákosi Szidi iskolájában a mesterséget tanuló fellépését a Tavasz című darab bemutató előadásán.

1910-től Krecsányi Ignác budai-temesvári társulatának volt a tagja. Volt ugyan egy próbaéneklése az Operaházban, tudósított erről a Színházi Hét 1912-ben, de abból a szerződésből nem lett semmi. Hogy ez a közjáték nem volt indokolatlan, az is mutatta, hogy ezidőben a Budai Színkör is műsorra tűzött operát, jelesül a Lammermori Luciát, amelyben Bálint Béla is fontos szerepet kapott (Magyarország, 1913. augusztus).

balint_bela2 (002).jpg

1915-ben a Télikert nevű (korábban: Jardin d’Hiver) színházban játszott. A megnyíló Urániában, ahol moziszkeccseket (színpadi jelenetekkel kombinált filmvetítés) mutattak be, többször is fellépett. Ezeket az előadásokat azután elvitték a vidéki városokba is. A Somogyvármegye 1916 májusában így számolt be Bálint Béla részvételéről:

„Bálint Béla … sokoldalú tehetségre valló mesés játékával a közönség nem tudott betelni. Bálintnak gyönyörű hangja van, mesésen táncol és kitűnően hegedűl.”

1916-ban a Fővárosi Orfeumban, 1917 júliusától az Első Magyar Front Színházban lépett fel, amellyel külföldön is sikerrel szerepelt. 1918-ban az Intim Kabaréban, 1919-ben a Fővárosi Orfeumban játszott.

Bálint Béla Színház és Társaság 1923. 1 (002).jpg

1921-ben szerződött a kolozsvári Biasini-Varietéhez, illetve a Jardin-varietéhoz, amely utóbbiban nem csak játszott, de rendezett is. Ezt követően átszerződött a Kolozsvári Magyar Színházhoz. A Színház és Társaság 1921 augusztusában így örvendezett ennek:

„Valóban universalis művész. meleg, iskolázott hangja van, mellyel bátran operaénekesnek pályázhatna. Pompásan táncol, nagyszerűen játszik, ha kell komikus, de már játszotta Cyrano de Bergeracot is.”

Maradt 1924-ig Kolozsváron, vagy tágabban Erdélyben, mert koncessziót kapott kabaréelőadások rendezésére. Majd Pestre jött és játszott, énekelt több helyen, így a Keleti pályaudvar mellett megnyíló Capitol filmpalotában.

Bálint Béla Színház és Társaság 1924. 1 (002).jpg

1925-ben a Fővárosi Operettszínházban és mozgóképszínházakban lépett fel, 1926-tól egészen 1938-ig főként a Magyar Rádióban szerepelt és rendezett, illetve kávéházakban énekelt. A rádióműsorok közléséből az tűnik ki, hogy olyan négyesekben énekelt – nagyon sokszor szólistaként – amelyek műsora A varázsfuvolától a népdalokig terjedt. (Évekig tagja volt a Szikla Adolf karmester, zeneszerző által vezetett és nagyon sokat szerepelt vokálkvartettnek.) Játszott eközben Steinhard társulatában Budapesten és vidéki nagyvárosokban, fellépett irodalmi- és vidám-esteken. Ezeken énekelt, konferált és időnként rendezett is.

1941-1944 között szerepelt az OMIKE Művészakció színpadán. Játszott operettben, Szász Miklós: Legényvásár, Bartolo szerepét kapta a Sevillai borbélyban, kisebb szerepeket a Carmenben, a Hoffmann meséiben és a Traviatában, főszerepet a Szulamit című daljátékban. Fellépett Lakner bácsi gyermekelőadásában, a Hamupipőkében.

A sevillai borbély_OMIKE_Spiegel A_Lendvay A_Ladányi I_Fehér Pál_Bálint Béla_004 (002).jpg

A holokauszt áldozata lett ismeretlen időpontban.

Képek:

1.) Portré (Népszínház – Vígopera, 1911.) PIM-OSZMI Fotótár
2.) Portré hangosfilm.hu
3.) Színház és társaság, 1923. 1.
4.) Színház és társaság 1924. 1.
5.) A Sevillai borbély szereplői. 1941. OMIKE Művészakció. Ismeretlen fényképező felvétele. Jobbról: Gál Dezső rendező, Spiegel Annie, Lendvai Andor, Fraknói Károly karmester, Ladányi Ilona, Fehér Pál, Bálint Béla


Témák:
Ezek is érdekelhetnek