Betöltés...
  /  

Anna Margit életmű-kiállítása Kaposváron

Anna Margit életmű-kiállítása Kaposváron src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Anna Margit életmű-kiállítása Kaposváron" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />

Forrás: MTI


A kortárs magyar festészet kiemelkedő alkotójának életmű kiállítását most először szervezték meg a Vaszary Képtárban.



annamargit.jpgannamargit.jpgEz az első alkalom, hogy Vaszary János (1867-1939) kaposvári születésű festőművész növendékének pályája egészét átfogó munkáit láthatja a nagyközönség, köztük olyan festményeket és grafikákat, amelyeket korábban sehol sem mutattak be. A tárlatra az Antal-Lusztig-gyűjtemény tulajdonosa, Antal Péter debreceni műgyűjtő az Anna Margit-kollekcióból 74 műalkotást kölcsönzött a kaposvári képtárnak.

Chagall bíztatta

Anna Margit (eredeti neve: Sicherman Margit, 1913-1991)) munkásságára kezdetben a francia iskola, elsősorban Bonnard hatott. Mesterének is vallott első férjével, Ámos Imrével 1937-ben Párizsban járt, ahol találkoztak Marc Chagall-lal, akinek bíztatása a későbbiekben is sok nehézségen átsegítette.

A háború után az Európai Iskola alapító tagja lett, majd annak betiltását követően, formalista művészként megbélyegezve, kiszorult a művészeti életből. Hosszú hallgatás után, 1968-ban egyéni kiállítást rendezhetett az Ernst Múzeumban.

annamargit_k__tfigura.jpgannamargit_k__tfigura.jpg
Anna Margit: Két figura


A tiltottól az elfogadottig


Művészetét a hetvenes években, a modernizmus hivatalos megítélésének változásával kezdték elfogadni. A modern művészet „szalonképessé válásával” lett Anna Margit tiltott, majd tűrt művészből elfogadott művész. Figyelme a népi iparművészet, a vásári portékák, a vallásos képecskék, a babák, a giccs felé fordult. A szürreális és expresszív látásmód egyaránt jellemzi munkáit.

Babák és bábúk

Anna Margit sajátos stílusa a pályája során sokat változott, de mindvégig megőrizte a rá jellemző, gyengéden groteszk látásmódot, egyfajta expresszivitást és szürrealitást. Művészetének emblematikus jelképei – a bábu, a bohóc, a marionett, a maszk – mindvégig jelen vannak. Élete végén, harminc évvel a második világháború borzalma után szabadult fel benne a holokauszt traumája, ekkor kezdte megfesteni az emlékeit, szenvedését és gyászát.

Gazdag életművet hagyott hátra, amelyben a XX. század számos stílusirányzatának metamorfózisa valósult meg. A kiállítás – amely a május 21-én kezdődő Festők Városa Hangulatfesztivál kiemelkedő művészeti eseménye lesz – július 26-ig tekinthető meg.


A képtárról bővebben


Témák:
Ezek is érdekelhetnek