Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (30. rész) – Weiner László

1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.

E hasábokon időről-időre bemutatok egy-egy művészt az akkor és ott fellépő, kiállító szereplők közül.

Az 1916-ban, Szombathelyen született Weiner László egyaránt volt tehetséges karmester, tehetséges zeneszerző és kiváló zongorista.

Kodály Zoltán tanította a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Naplójában így írt első, 1933-1934-es, személyes találkozásukról: „Megállok, és nem tudok tovább menni. Nézem, bámulom ezt a csodás embert. Talán csak azt csodálom, hogy senki sem figyeli a nagy Mestert.” 1934-től 1940-ig volt növendéke a Zeneakadémiának, és ez alatt más jegyet nem is kapott tanáraitól, mint jelest és kitűnőt – írta róla 1994-es emlékező cikkében a Múlt és Jövő.1938 májusában a Magyarország, beszámolva egy új karmestergeneráció bemutatkozásáról, így fogalmazott: „Ízig-vérig muzsikust ismerhettünk meg Weiner Lászlóban.”

1942-ben a Kultuszminisztérium pályázatán a 800 pengős második díjat nyerte el brácsa-zongora szonátájával. Ez alkalomból az őt megszólaltató Egyenlőség-ben többek között beszámolt Kodályhoz fűződő különleges kapcsolatáról:

„Kodálytól tanultam zeneszerzést. A világhírű mester növendékének lenni már magábanvéve kitüntetés, de minthogy ezt a páratlan egyéniséget közelebbről is megismerhettem, úgy vélem – egész életemre tanultam. A szeretetet és a hálát, amit iránta érzek, szavakkal kifejezni nem lehet.”

Kodály Zoltán 1943-ban kelt levele. Közli: Kerényi Mária: A tanítvány mesterkurzusa. Új Magyarország 1991. október 10.

Weiner hegedű-brácsa duóját egy OMIKE-koncerten mutatták be 1940-ben. Az OMIKE Művészakció egész történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt 1941-ben Händel oratóriumának, a „Judás Makkabeus -nak az előadása a Dohány utcai zsinagógában. A 180 szereplőt (zenekar, énekkarok, szólisták) felvonultató produkció karmestere a fiatal Weiner László volt. Ezen kívül 1942-ben többször vezényelt és zongorakíséretet adott énekesek hangverseny-estjein. 1943-ban vezényletével bemutatták Concerto zongorára, fuvolára, brácsára és vonós-zenekarra című művét.

Behívták munkaszolgálatra és Kodály Zoltán hiába próbálta egyik legkedvesebb tanítványát megmenteni a munkaszolgálattól és a keleti front borzalmaitól. A hivatalos jelentés szerint az alig huszonnyolc éves Weiner Lászlót a lukovi (Szlovákia) munkatáborban érte a halál 1944 júliusában.

Nagyon kevés műve maradt fenn, de ezekből is megállapítható, hogy a modern magyar zene nagy ígérete volt. Felesége Rózsa Vera énekesnő, pedagógus ápolta hagyatékát.

Zárásul álljon itt a műveit megszólaltató egyik legavatottabb előadó, Dirk Hegemann brácsaművész vallomása a Parlando 2010 3. számából:

„Számomra Weiner zenéje életpályájának visszatükröződése. A felvett darabok közül a Szerenád keletkezett a legkorábban. Ez még egy „kortalan”, friss, pozitív kicsengésű zene, véleményem szerint itt mutatkozik meg a legjobban, hogy Weiner zongorista-zeneszerző volt. Az időrendi sorban következő Duó óriási fejlődést mutat a hangszerkezelés szempontjából. Itt már valódi, hangszer-idiomatikus írásmóddal találkozunk, a hangvétel pedig kezd melankolikusabbá válni. A Szonáta — szomorúsága ellenére, vagy épp azért — minden darab közül talán a legközelebb áll hozzám. A Concerto több szempontból is kivételes, a négy művet összehasonlítva a legösszetettebb és a legfájdalmasabb.”

Képek:

1) Portré, 1940 körül. Ismeretlen fényképező felvétele. Muzsika, 1994. július
2) Fiatalkori portré. Ismeretlen fényképező felvétele. Múlt és Jövő , 1994. február
3) Autográf levél Kodály Zoltántól. Új Magyarország , 1991. október 10.
4) A Judás Makkabeus előadásának műsorközlő lapja, 1941
5) Zenekari hangverseny műsorismertetője az OMIKE Művészakcióban, 1942.

---