A lengyelországi Sosnowiecben megemlékezést tartottak a helyi gettó likvidálásának 75. évfordulóján
Élők menetével emlékeztek meg szerdán a dél-lengyelországi Sosnowiecben a helyi gettó likvidálásának 75. évfordulójáról, és hasonló megemlékezést tartanak csütörtökön a szomszédos Bedzin városában is.
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="A lengyelországi Sosnowiecben megemlékezést tartottak a helyi gettó likvidálásának 75. évfordulóján" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
A sosnowieci stadion közelében az Élők menetének résztvevői – köztük a külföldről is érkezett mintegy 200 túlélő, valamint a helyi hatóságok képviselői – megkoszorúztak egy, a városból az auschwitzi lágerbe deportált zsidók emlékére elhelyezett emléktáblát, majd átvonultak a sosnowieci pályaudvarra, ahol egy másik emléktáblát avattak fel.
A második világháború előtt Sosnowiecben és Bedzinben népes zsidó közösség élt. A megszálló németek itt létesítették a felső-sziléziai bányavidékkel határos Zaglebie Dabrowskie ipari régió két legnagyobb gettóját.
A gettók likvidálását a nácik 1943. augusztus 1-jén indították el. Az eredetileg négy napra tervezett, 800 német rendőr bevetésével végzett akció a zsidó lakosság ellenállása miatt 2 és fél hétig tartott.
A gettók lakóinak egy része ugyanis elrejtőzött a gettó területén kialakított búvóhelyeken, 20 fiatal zsidó pedig fegyveres ellenállásba kezdett, melynek leverése három napig tartott.
Történészek szerint 1943 augusztusának első felében a bedzini és a sosnowieci gettóból mintegy 32 ezer embert deportáltak Auschwitzba. Menekülési kísérlet közben 400 zsidót öltek meg. A náci német haláltábor gázkamráiban a deportáltak 80 százalékát azonnal meggyilkolták.
Összességében a Zaglebie Dabrowskie vidékéről 1942 májusa és 1944 júliusa között mintegy 60 ezer zsidót deportáltak az auschwitzi haláltáborba. (MTI)
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története