Szabadságvesztésre ítélték az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt két férfit
Másfél éves, illetve tizennégy hónapos szabadságvesztésre ítélte szerdán az Oswiecim székhelyű kerületi bíróság azt a két férfit, akiket az ügyészség az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt.
src="https://mazsi6.u9o.hu/wp-content/themes/aero-mazsihisz/img/placeholder_card.png" alt="Szabadságvesztésre ítélték az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt két férfit" width="751" height="422" loading="lazy" decoding="async" />
Az ítélet nem jogerős. A másfél éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt fővádlott, Adam B., valamint Mykyta V., akire a bíróság tizennégy hónapos szabadságvesztést szabott ki, egy 11 fős, lengyelekből, fehéroroszokból és egy német állampolgárból álló csoportot élén tavaly márciusban a volt náci német koncentrációs tábor hírhedt, Arbeit macht frei feliratú kapujánál meztelenre vetkőzött, egymáshoz próbálták láncolni magukat. Emellett a főkapura a Love feliratú transzparenst függesztették ki és kegyetlen módon megöltek egy birkát. Az akciót utólag háborúellenes művésztiltakozásnak állították be.
A csoport összes tagja magas bírságot kapott, Adam B. és Mykyta V. emellett 10 évig nem lehet állatok tulajdonosa.
A fővádlott – aki ügyészi közlés szerint az ítélethirdetés közben nevetett – kilátásba helyezte, hogy fellebbezni fog. Mindazonáltal úgy találta: amennyiben börtönbe kerül, ez a művészakció folytatása lesz.
A bíró az ítélethirdetéskor Auschwitz tragikus történetét idézte fel, s bírálta, hogy ilyen helyen a vádlottak „meztelenségükkel tüntettek”, értelmetlennek találta, ha az erőszakot valaki éppen azzal akarja legyőzni, hogy maga is alkalmazza.
Az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum igazgatója, Piotr Cywinski a PAP hírügynökségnek elmondta: más nem is jöhetett volna számításba, mint elmarasztaló bírósági döntés, hiszen az elítéltek a világ egyik legtragikusabb helyét gyalázták meg, „megpróbálva a helyszínt valamiféle homályos (…) eszmék terjesztésére kihasználni, megsebezve ezzel azoknak az embereknek a millióit, akiknek hozzátartozói itt hunytak el”.
Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
Az auschwitzi múzeum 1.3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1.1 millió volt zsidó. (MTI)
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
Auschwitz árnyékától a női szabadság jelképéig – Diane von Furstenberg története
Tu biSvát – a fák újéve Nagykanizsán
83 éve fagyott halálra Rejtő Jenő – sírva és nevetve emlékezünk
No views have been recorded for this period.
